logo

XXIV Junius AD

Az öltözet

Azoknak, akik elmehettek a játékokat megtekinteni, megfelelően fel kellett öltözniük. Mivel a játékok egyben ünnepnapok is voltak, valószínileg a látványosságokon résztvevő római polgároknak mindig ünnepi öltözetet kellett viselniük.
A császárkor kezdetétől részletes előírások vonatkoztak a nézők ruházatára. Ezek a rendelkezések azonban az uralkodóváltozásokkal maguk is módosultak.

A római polgárok ugyanis csak togában jelenhettek meg, mely a nyári melegben olyan elviselhetetlen volt, hogy a kényelmesebbek inkább otthon maradtak. Commodus azonban elrendelte, hogy a gladiátorviadalokat a nézőközönség köpönyegben nézze végig, amint gyászünnepségen szokás.
Amikor a gladiátorviadalokat még temetési szertartás részeként rendezték, a nézők valószínűleg eredetileg is gyászruhába öltöztek. A szenátorok és a lovagok csak a rendjüknek megfelelő ruhában, a hivatalnokok pedig a hivatali ruhájukban jelenhettek meg a cirkuszban.

romaikor_kep



Augustus megengedte, hogy nyáron cipő nélkül legyenek a nézők, Tiberius azonban eltörölte ezt az engedélyt, majd Caligula újból bevezette, és Kr. u. 37-ben először engedte meg, hogy a szenátorok a nap ellen thesszáliai kalapot viseljenek.
Rossz időben kabátot lehetett venni a togára, ha azonban egy magasabb rangú személy jelent meg, le kellett tenni. Az ilyen – nagyobb részt elfelejtett – szabályokat Domitianus újította fel. Az elődei által engedélyezett színes ruházat viselését megtiltotta, de a fehér mellett megtűrte a skarlátvörös és a bíbor ruhákat. A nap ellen a kalapokon kívül napernyővel is lehetett védekezni.

Ezek az előírások azonban csak a római polgárokra vonatkoztak. A cirkuszban helyet kaptak a polgárjog nélküli szegények is, akiknek a ruházata általában durva csattal összefogott foltos köpeny, lyukas, vastag zsineggel átfogott lábbeli volt.


Forrás:
Gedeon Magdolna
A cirkuszi játékok jogi szabályozása az antik Rómában
(PhD értekezés)