logo

XII December AD

Gladiátorok a filmművészetben.

A 19. század végén épphogy csak megjelentek az első filmek a fehér vásznon, amikor a forgatókönyvírók és rendezők az újabb témák keresése során elkezdtek érdeklődni az ókor világa iránt. Ez nem annyira meglepő, hiszen ebben az időben a görög-római kultúra az érdeklődés középpontjában állt. Az ókori szerzők szövegeinek értelmezése eddigre igen előrehaladt, és maguk a szövegek a modern fordításoknak köszönhetően a nem szakmabeliek számára is elérhetővé váltak, a klasszikus kultúra anyagi örökségét pedig éppen ez idő tájt kezdték el hihetetlen tempóban feltárni.
A filmesek az ókorban számos olyan téma lehetőségét látták meg, amely szélesebb nézőközönség érdeklődését is felkeltheti. Egy akcióban és erőszakban tobzódó világ filmes szempontból nagyszerű adottságokat rejt magában, hiszen a harci jeleneteket látványosan lehet vászonra vinni. Ebből a szempontból az erőszakos római történelem több kapcsolódási pontot nyújtott, mint a görög. Vegyük még be a történetbe valamelyik közismert, a nézők képzeletét megmozgató történelmi alakot, mint Hannibal, Caesar, Kleopátra, Nero vagy Commodus — és máris készen áll egy izgalmas film forgatókönyve.

Az első forgatókönyvek íróit talán még az eredeti ókori forrásoknál is jobban inspirálta három 19. században írt történelmi regény. Mindhárom regény a római korban játszódik, és a „jó" és a „gonosz" közötti harc örök témájára épül. Mindhárom regényben igazságtalanul rabszolgaságra vagy halálbüntetésre ítélik az egyik főszereplőt, aki aztán szembeszáll a gonosz uralkodóval, s végül az arénában esélye nyílik arra, hogy megbosszulja az őt ért igazságtalanságot. Az első könyv, amelyben ez a téma előkerül, a Lord Edward Bulwer Lytton által 1834-ben írt TheLastDays of Pompeii (Pompeji utolsó napjai). A regény a fiatal Glaucus és kedvese, Ioné szerelmi története, az események hátterében pedig a Vezúv 79-es kitörése áll.
Az író színesen festi le az arénában tomboló gyilkos vadállatokat és a gladiátorküzdelmek menetét. Ennél a könyvnél is népszerűbb volt Nicholas Wiseman 1854-es, számos kiadást megért regénye, a Fabiola című mártírtörténet, amelynek cselekménye 300 körül, Diocletianus uralkodása alatt játszódik, akkor, amikor tetőfokára hágtak a keresztényüldözések. De mindkettőt túlszárnyalta Henryk Sienkiewicz Quo vadis? című, 1895-ben megjelent regénye, amelyért tíz évvel később a szerző irodalmi Nobel-díjat kapott.

A számos országban megjelent többtucatnyi kiadás bizonyítja, hogy a Nero alatti keresztényüldözésről és a mártírok szenvedéseiről szóló történet megérintette a közönséget. Az első gladiátorfilmek készítőire azon festőművészek alkotásai is nagy hatással voltak, akik a gladiátorküzdelmeket és a keresztény mártírok halálát választották képük témájául.
A filmesek alaposan szemügyre vették Georges de la Tour (17. század), Sir Lawrence Alma-Tadema (18. század) és Jean-Léon Gérőme (19. század) festményeit. Az arénában játszódó jelenetek ábrázolásával Gérőme aratta a legnagyobb sikereket.

Az 1872-ben készült Pollice verso című festménye sokak számára a mai napig a gladiátorviadalok döntő pillanatának első számú ábrázolását jelenti. Valóban nagyszerű festmény. Gérőme nagyszerűen adja vissza, hogyan tekint fel büszkén, egyik lábát a legyőzött ellenfélen tartva a császári páholyra egy győztes gladiátor. A tribünökön a nézők, többek között a képen kiváltságos helyet elfoglaló, fehérbe öltözött Vesta-szüzek lefelé fordítják a hüvelykujjukat, ezzel jelezve, hogy a legyőzött gladiátornak meg kell halnia. Gérőme emellett az aréna fölé kifeszített vásznon átszűrődő fényt is csodás színekkel érzékelteti.

A LastDays of Pompeii, a Fabiola és a Quo vadis? megfilmesítéseit egy sor gladiátorfilm követte: klasszikussá vált és feledésbe merült filmek, régi forrásokon vagy híres regényeken alapuló filmek vagy olyanok, amelyek teljesen a forgatókönyvíró fejéből pattantak ki. Legtöbbjüket már csak filmmúzeumok archívumaiban találhatjuk meg. Ki emlékszik már az 1964-es Demetrius and the Gladiators vagy az 1962-es Gladiator of Rome című filmre?



Forrás: Fick Meijer - Gladiátorok Gondolat Kiadó 2009