logo

XXIII September AD

Árak és lyukasztók

A bőrmegmunkálás további eszközei közé tartoznak a különféle árak és lyukasztók. A tárgycsoport értelmezését nehezíti, hogy magyarul az ár kifejezést nem következetesen használják. Sokszor jobb híján minden kihegyesedő vasszerszám árként szerepel, de valójában a négyszögletes átmetszetű, nyéltüskés darabokat tekinthetjük annak (AR 1-77). Az áraknak fa vagy csont nyelük volt, és puszta kézzel nyomták át az anyagon, míg a lyukasztók között találhatóak olyan példányok, amelyre kalapáccsal ráütve fejtették ki a kívánt erőhatást. W. H. Manning készített az árakra vonatkozó formai felosztást, amelyben a fenti két változat egyaránt megtalálható.
A szerszámok meghatározását tovább nehezíti, hogy ezek a példányok fa, vagy fémmegmunkálás területén alkalmazott darabokkal könnyen összetéveszthetőek. A bőr lyukasztására szolgáló eszközök közé tartozik egy harmadik szerszámtípus is, amelynél a tömör fejhez fél cső vagy teljesen zárt átmetszetű penge csatlakozik. Ezekre a szerszámokra vonatkozóan az antik írott és képi források nem nyújtanak értékelhető információkat. Jó példa erre, a kések kapcsán említett, Brigetióból származó sírkő, amelyen feltehetőleg egy edényben elhelyezett árak láthatóak, de a relief mérete miatt ezek nem lettek részletesen kidolgozva.

Az ívelt átmetszetű pengével rendelkező lyukasztókat összesen 8 példány képviseli Pannonia területéről (LY 1-8). A penge szélessége és hosszúsága eltérő lehet, de a fogó minden esetben tömör, négyszögletes átmetszetű, amelynek fejére kalapáccsal üthettek rá. A csőszerű pengének köszönhetően egységes és kívánt méretű kerek darabokat lehetett kivágni a bőrből, a hulladék anyag pedig fokozatosan a felső rész felé haladva hullott ki. Ez a kialakítás viszonylag gyors munkavégzést tett lehetővé.

A Nagykanizsa-Inkey-kápolna mellett feltárt falusias településről származó példány pengéje keskeny, hosszúkás, félcső átmetszetű (LY 1). Keszthely-Fenékpusztáról egy hasonló lyukasztó került elő, amelynek hegye teljesen zárt, majd felfelé kiszélesedő részén újra nyitott (LY 3). Némelyik példány annyira töredékes, hogy a penge kialakítása pontosan nem állapítható meg (LY 6-7).
Egy mannersdorfi második depóból (LY 8) és két Keszthely-fenékpusztai lyukasztó pengéje nyitottabb, felfelé erősebben kiszélesedik (LY 4-5). A hasonló szerszámokat esetenként homorú vésőnek vagy fúrónak határozták meg, ami mögött egyértelműen a működési elv azonos vonásai állnak.

A lyukasztók másik csoportját, azok az egyszerű, többnyire négyszögletes átmetszetű, kihegyesedő példányok alkotják, amelyek egyszerű kialakításuknál fogva a bőr mellett más anyagok megmunkálása kapcsán is számításba jöhetnek (LY 9-43). A rábapordányi depóleletből származó példányhoz (LY 9) hasonlóan számos lyukasztó kettős kónikus fogóval rendelkezik (LY 9-17), amelyeket elsősorban bőrművességgel szoktak kapcsolatba hozni.
A fogó éleit többnyire lekerekítették, ezért azok inkább nyolcszög átmetszetűnek látszanak, közülük több példány Aquincumból, ismeretlen kontextusból látott napvilágot (LY 11-14). A fennmaradó példányok egyszerű kialakítású, négyszögletes átmetszetű, egyenletesen kihegyesedő darabok (LY 18-43).

A fenti szerszámok jelentős része temetőkből, sírmellékletként került elő, ettől eltekintve a többi lelőhelytípusról nagyjából egyenlő eloszlásban láttak napvilágot. A sírokból származó lyukasztók főként késő római temetőkből, mint a Keszthely-dobogói (LY 16, 29-31), szentlászlói (LY 40), zengővárkonyi (LY 42) vagy a somogyszili (LY 36-39) származik.
Kivétel nélkül férfi vagy gyermek mellől kerültek elő és leggyakrabban a lábszár és a boka környékére helyezték (például: LY 25, 36, 39). A temetők mellett belső erődökből, falusias településekről és villagazdaságokból egyaránt ismertek a szóban forgó szerszámtípus példányai.

A lyukasztókat meghaladó mennyiségben kerültek elő mindkét végükön kihegyesedő, nyéltüskés, négyszögletes átmetszetű árak Pannonia területéről (AR 1-77). Igaz ez a szám nem feltétlenül pontos, bizonyos esetekben a publikációban közölt meghatározás jelenti az egyetlen támpontot, amely téves is lehet. Jó példa erre a kővágószőlősi villagazdaságból származó 10 példány (AR 67-76). Az árak között elsősorban a méret, a hosszúság és a vastagság alapján lehet különbséget tenni.
A hosszúság leggyakrabban 5-12 cm közé esik, amelyhez átlagosan 0,5-1,7 cm közötti vastagságok tartoznak. Néhány példány esetében a csontból készült nyél megmaradt, ami kis mértékben a méreteket is befolyásolja. Ilyen csontnyelű ár a Keszthely-dobogói (AR 33) és a győri temető (AR 51-52) egy-egy sírjából, Keszthely-Fenékpusztáról (AR 41) és Drnovóból (AR 77) látott napvilágot. A lyukasztókhoz hasonlóan az árak szintén gyakoriak a római kori temetkezések mellékletei között.

A Keszthely-Dobogón feltárt temető 52. sírjában az elhunyt férfi jobb bokájánál lévő bőrzacskóban az ár (AR 35) és a lyukasztó (LY 30) együtt volt elhelyezve. A síron belül történő elhelyezést tekintve főként a láb környéke a jellemző (AR 28-32, 34), de néhol a kar közelében volt megtalálható (AR 34, 36).
A temetkezések mellett jelentős mennyiségben került elő falusias települések és villagazdaságok leletei között. A Balatonlelle-Kenderföldön feltárt telepről nyolc példány látott napvilágot (AR 43-50), amiben a lelőhely kiterjedt és alapos kutatása játszik szerepet. Feltehetőleg a hasonló jellegű települések környékén zajló állattartás másodlagosan a bőrfeldolgozás növekedésében is közrejátszott


Forrás: Részletek Rupnik László - Római kori Vasszerszámok Pannóniából című doktori disszertációjából