logo

XXIII Junius AD

Dokumentáció-készítés a terepen

A régészeti megfigyelés legfontosabb dokumentuma a helyszínrajz, vagyis az a térkép, amely mérethelyesen és a terepen is visszamérhetően ábrázolja azt a területet, ahol a megfigyelés történt. Erre akkor is szükség van, ha nem került elő semmi, mert a jövőre nézve annak igazolásául szolgál, hogy a szóban forgó terület régészetileg nem érintett.
A helyszínrajz lehet a beruházó cég által készített, a fenti követelményeknek megfelelő rajz, de ha ilyen nincs, akkor a régésznek kell ezt elkészítenie. Nyomvonalas létesítmény esetén elegendő a megfelelő térképen ábrázolt vonal, összefüggő felület humusztalanítása esetén értelemszerűen a terület helyszínrajza a szükséges léptékben.

A „megfelelő térkép” sokféle lehet: belterületen általában az ingatlan-nyilvántartási térkép részlete, külterületen a tízezres léptékű topográfiai térkép elegendő szokott lenni. Ha a helyszínrajz a tervlap megfelelő részének másolata és EOV koordinátákat is tartalmaz, tökéletesen elegendő mindaddig, amíg a tényleges földmunka e rajz szerint halad. Gyakran előfordul azonban, hogy különféle okokból a munkálatok során eltérnek a tervtől, ezt a régésznek a saját helyszínrajzán mindenképpen jelölnie kell.
Az sem ritka jelenség, hogy a beruházó olyan (fekete-fehér, rossz fénymásolat) térképet ad, melyen nem azonosítható egyértelműen a földmunkával járó beavatkozás pontos helye. Sok esetben a beruházók maguk sem tudják, hol futnak valójában a közművek, a meglévő térképek pontatlanok vagy hamisak, ezért a kapott térképet minden esetben össze kell vetni a valósággal.
A rossz, hiányos térkép dokumentációként nem elfogadható, ilyenkor a régésznek (vagy a geodétának) kell megfelelő térképet készítenie. Az esetleges korrekciókkal bővített, vagy a saját készítésű térképet a sarokpontokon minden esetben el kell látni EOV koordinátákkal, szükség esetén ennél több helyen is (pl. nyomvonalas létesítménynél irányváltozások helye). Nem fogadható el az olyan helyszínrajz, amelyre csak szabad kézzel jelölték be a beavatkozás helyét.

Minden megfigyelés során naplót is kell készíteni, amely az ásatási naplóra vonatkozó követelmények szerint készül.

A helyszíni dokumentálás lényeges eleme a fénykép. Nemcsak az esetleg előkerült jelenségekről készített, hanem általában a munkagépek jellegét, a földmunka környezetét, a bolygatás mélységét is dokumentáló fényképfelvételek szükségesek.
Ha a megfigyelés során régészeti jelenség kerül elő, akkor minden esetben a régészeti feltárásra vonatkozó dokumentációs kötelezettségek szerint kell eljárni (alap- és metszetrajzok, stratigráfiai egységek adatlapjai, összesítő térkép stb.)

A régészeti jelenségeket feltüntető alaprajzokat akkor is el kell készíteni, ha a vonatkozó szerződés szerint a megfigyelést majd próbafeltárás vagy megelőző feltárás követi. Ha nyomvonalas létesítmény esetében több szakaszon kerül elő régészeti jelenség, akkor azok helyét EOV-koordintákkal ugyancsak jelölni kell.



Jankovich-Bésán Dénes


Forrás: Régészeti kézikönyv