logo

XIX September AD

Cursus Honorum

A tisztségek egymás utáni sorrendjét, azaz a hivatali rendszert a császárkorban meglehetősen pontosan szabályozták mindhárom társadalmi rend (ordo) számára. Acursuslionorumot mindig a hivatalok egymás utáni sorrendje, illetve az egyes tisztségek betöltéséhez szükséges életkor határozta meg.

(1) Ordo senatorius:
a senatori rend, örökletes, jelzője a széles bíborsáv a togán (laticlavus), a vagyoni census 1 millió sestertius. A hivatalviselés rendjét már a köztársaság korában is jól körülírt törvényekkel szabályozták (lex Annalis, Kr. e. 180; Sulla törvénye, Kr. e. 80), amelyek alapján a legfőbb senatori tisztségek betöltéséhez bizonyos életkort el kellett érni (praetor: 38, consul: 43), illetve az alacsonyabbakat be kellett tölteni. Ez a cursus honorum.
A szabály a császárkorban is életben maradt, de az életkort jelentősen csökkentették (a praetorság 30 éves kor körül, míg a consulság patriciusok estében már 33 éves korban elérhető volt).

Az alábbi tisztségek léteztek (a betölthető tisztségek száma felfelé egyre csökkent):

1. XXviri (vigintiviri, több kisebb Róma városi tisztség, 18 éves életkor után)

2. tribunus laticlavius egy legióban

3. quaestor (összesen 20 fő, betöltése után a sertatus tagja lett)

4. aedilisltribunus plebis (6 + 10 fő, a patriciusok számára nem kötelező)

5. praetor (18 fő)

6. utána: civil közigazgatási funkció (pl. praefectus aerarii militaris, curator viarum) vagy legatus legions, vagy legatus Augusti pro praetore (egylegiós tartományban)

7. consul (2 fő ordinariits, és általában 6 vagy 8 fő suffectus)

8. utána: civil közigazgatási funkció (curatorságok: pl. curator aquarunz), vagy proconsul, vagy legatus Augusti pro praetore (2 vagy több legiós tartományban)

9. praefectus urbi (esetleg ismételt consulságok).

(2) Ordo equester, a lovagrend, tagjait a császár nevezi ki, jelzője az aranygyűrű és a keskeny bíborsáv a togán (angusticlavus), vagyoni census 400 ezer sestertius. A lovagok bevonását a birodalmi közigazgatásba Augustus kezdte meg, de Claudius alatt intézményesült.
A katonai pályafutás során a primipilaris rangot elérő centuriók (Septimius Severustól mások is) bekerülhettek a lovagrendbe. Velük szemben a „normális" lovagi pályafutás civil és egyben katonai is volt, azonban mindig a korábban három-, később négylépcsős katonatiszti fokozatok betöltésével kezdődött.

Ez volt a militia tertia vagy quarta (kb. 550 fő):

1. militia prima: praefectus cohortis quingenariae (500 fős gyalogos csapat)

2. secunda: praefectus cohortis milliariae (1000 fős gyalogos csapat), tribunos legions angusticlavius (egy legióban 5 fő)

3. tertia: praefectus alae quingenariae (500 fős lovascsapat)

4. quarta: praefectns alae milliariae (1000 fős lovascsapat).

A lovagrend tagjai ezután kezdhették meg a császári közigazgatásban a szolgálatot, amelyet összefoglalólag procuratorságnak nevezünk, és fizetési fokozatok alapján különböztetik meg őket.
A procuratorság többféle funkciót is jelenthetett: az adott személy lehetett a császári hivatal vezetője, a császári birtok intézője, praefectus classs, kormányozhatott legio nélküli császári tartományt, lehetett legiós tartományban pénzügyi felügyelő a legatus Augusti alatt, vagy a vámok és adók felügyelője. Utóbbiakat a fizetési besorolás szerint különböztetjük meg:

1. sexagenarii (évi 60 000 sestertius fizetés, 42 fő)

2. centenarii (évi 100 000 sestertius fizetés, 49 fő)

3. ducenarü (évi 200 000 sestertius fizetés, 33 fő)

4. trecenarii (évi 300 000 sestertius fizetés, 1 fő)

Ezek felett kivételes megbízhatóság esetén: praefectus annonae, praefectus Aegypti, praefectus praetorio (2 fő).

A lovagok számára császári kegyként megvolt a lehetőség a senatusba kerülésre, sőt ottani pályafutásukat úgy kezdhették meg, mintha a korábbi tisztségeket betöltötték volna: feliratokon pl. allectus ab Imperatore intertribunicios vagy praetorios (azaz az illető volt tribunosnak vagy praetornak számított).

(3) Ordo decurionum, a városi vezetők rendje, vagyoni census 100 000 sestertius (de lehet alacsonyabb is). A decuriók a városok önkormányzatainak, a cu-riáknak (senatus) voltak a tagjai, akik számára a városukon belül volt adott a senatorihoz hasonló előmeneteli rendszer (utóbbi két rend között átfedések is voltak):
A curiák tagjainak névsorát albumokban rögzítették. Ilyen ismert pl. az itáliai Canusium városából a Kr. u. 220-as évekből.

1. quaestor

2. aedilis

3. Ilvir (duumvir- kb. polgármester)

4. Ilvir quinquennalis (kb. censora városon belül)

5. sacerdosprovinciae (a császárkultusz tartományi főpapja)

Egy-egy decurio több városban is tisztségeket vállalhatott. Ha minden tisztséget betöltött, az omnibus honoribus functus in re publica sua cím illette meg.


Forrás: Németh György Kovács Péter: Bevezetés a Görög és a Római felirattanba