logo

X December AD

Jogi feliratok

A hivatalos rendeleteket, közleményeket, szerződéseket feliratos formában is közzétették, azaz kifüggesztették a városok forumain (acta). Ide tartoznak még az uralkodói rendeletek (constitntiok), a katonai diplomák, a municipalis törvények és a magánjogi feliratok (a viaszostáblák szerződései).
A határozatok szövegét szétküldték az itáliai és a tartományi városoknak, amelyek ugyancsak felirat formájában hirdették ki azokat. Többnyire ezek a másolatok kerülnek elő, elsősorban Itália és Andalúzia területén.

Róma szerződései (foedera) közül ránk maradt a Bantia városával Kr. e. 133-118 között kötött oscus es latin nyelvű szerződés, illetve annak a hűségeskünek a szövege, amelyet a lustianiai Aritium lakosai tettek Caligula 37-es trónra lépésekor.

A törvényeknek (leges) több csoportját ismerjük:

(1) Rogata: a népgyűlés által hozott törvény; másik formája a plebiscitum. Ennek elemei a következők:

1. index etpraescriptio: a magistratus neve, a határozat pontos dátuma, helye, az elsőként szavazó tribus vagy centnria neve. Utána: cos populum iure rogavit pop /bisque scivit.

2. Rogatio, azaz a törvény szövege: K - kaput, KL - kaput legis, R - rubrica.

3. Sanctio, azaz a büntetés. Fennmaradtak: SC de Bacchanalibus (Kr. e. 186), a Bacchus-kultusz betiltásáról; SCLutatianum (Kr. e. 77), amely a clazomenaei Asclepiadest és barátait a római nép barátainak nyilvánítja (amici p. R.); a Indi saecularesra vonatkozó határozat (Kr. e. 17); tabula Siarensis és Hebana (Kr. u. 47) Germanicus tiszteletéről; SC de Pisonepatre Germa-nicus állítólagos gyilkosa, Calpurnius Piso ellen; SC de imperio Vespasiani Vespasianus hatalmi jogköréről.

(2) Data: a magistratusok (pl. a XII táblás törvényelv esetében a decemviri) által hozott törvények.

(3) Senatusi határozat, senatus consultrtm (SC). Elemei a következők: az ülést vezető magistratusok neve, hány senator vett részt (in senatu fuerunt) és hol. A javaslatot előterjesztő neve, a javaslat kivonata, majd a határozat szövege a következő bevezetéssel: de ea re ita censuerunt. 1. praeambulatio 2. relatio: Quod verba facit, verba facta sunt quod de ea re f eri placeret. 3. sententia.
Ilyen törvények: lex Acilia repetundarum (Kr. e. 122); másik oldalán: lex agraria C. Gracchus földtörvényei ellen (Kr. e. 111); lex Cornelia de viginti quaestoribus, Sulla törvényeinek 8. táblája a quaestorok számáról; lex Rubria de civitate Galliae Gis. Gallia Cisalpina lakóinak római polgárjoghoz való juttatásáról (Kr. e. 49), 4. tábla 19-23. capita + fragmentum Atestinum; lex Julia manicipalis, vagyis Iu-lius Caesar városokra vonatkozó törvénye (Kr. e. 45).

(4) Az edictumok (edicta) olyan magistratus curules rendeletei, akiknek ehhez joguk volt (ius edicendi), pl. praetor, aedilis, tartományi helytartó.

(5) Uralkodói rendeletek (constitutiones), melyek automatikusan törvényerejűek.

Típusai:
1. Edictum, melyet az uralkodó mint a birodalom legfontosabb hivatalnoka hoz. Ilyen például a tabula Clesiana (Kr. u. 46), amelyben Claudius egy határvitát old meg. A leghíresebb Diocletianus árrendelete: Edictum Diocletiani depretüs rerum venalium (Kr. u. 301).

2. A rescriptum az a döntés, amelyet az uralkodó egy vitás kérdésben hoz, ha felkérik. Két fajtája van, a subscriptio, amikor a döntés az eredeti kérvény alá kerül, és az epistula, amikor az uralkodó külön levélben válaszol. Ilyen például a Tabula Banasitana Marcus Aurelius korából, a mauretaníai Banasa helyi törzsfőjének polgárjogáról. Utóbbin a kancelláriai bejegyzések is megmaradtak: exemplum = másolat, descriptum et recognitum ex commentario = leírták és hitelesítették a római polgárok listájáról, signaverunt = tanúk hitelesítették.

3. Mandatum, császári utasítás a beosztottaknak, például a helytartóknak.

4. Decretum: az uralkodó mint fellebbezési bíróság döntése peres ügyekben.

5. Oratio principis: az uralkodó Tacitus által is részletesen ismertetett beszéde, javaslata a senatusban. A leghíresebb Caludius beszéde 48-ban a gall előkelők hivatalviselési jogának ügyében (lyoni tábla).

6. Pragnzatica sanctio: ünnepélyes alkalmakkor kihirdetett privilegia.

7. Katonai diplomák, diplomata: a ma ismertek száma kb. 700, (vö. CIL XVI Nesselhauf, RMD I-V Roxan és Holder).
Főként a dunai tartományokban, így például Pannonia területén, kerülnek elő. Kiszolgált veteránok (de olykor aktív korúak is) kapták, akiket az uralkodó szolgálatukért (családtagjaikkal együtt) privilégiumokban részesített. Ezek egy eredeti császári constitutio pontos másolatai, amelyet Rómában a Capitoliumon vagy a Palatinuson egy-egy szentély falára kifüggesztve hirdettek ki.
A katonai diploma két bronzlapból állt, amelyeket dipty-clzon-formában dróttal összekötöttek, és hét hivatalos tanú (neveiket a hátlapon tüntették fel genitivusban) lepecsételt.

A katonai diploma belső és külső oldalán Cintus és extrinsecus) ugyanaz a szöveg volt olvasható. Katonai diplomákat kaptak a praetorianusok (72-306), a cohortes urbanae katonái (176-202), az equites singulares (133-237), a flottakatonák (52-250) és auxiliarisok (54-203), valamint a legio I és II adiutrix katonái 70-ben (utóbbiak flottakatonák voltak). A privilégium lehetett a római polgárjog megadása, továbbá a ins connubii.
A felirat szövege tartalmazta a kibocsátó uralkodó teljes nevét és titulaturáját, az elbocsátásban részesülő egységek felsorolását, a helytartó és a csapatparancsnok nevét, a privilegiamok pontos felsorolását, a szolgálati időt (20, 25, 26 vagy több év), a katona és felesége, valamint gyermekeik teljes nevét, a pontos dátumot, valamint az eredeti dokumentum kifüggesztésének helyét.

(6) Városi, egyleti törvények, amelyek a lex data közé tartoznak. Az egyleti törvények közül fontos a lanuviumi Diana és Antinous tiszteletére létrejött (egyben temetkezési) egylet szabályzata Kr. u. 136-ból (Lex collegii salutaris Diana et Antinoi).

Városi törvényeket elsősorban a Flavius-kori Hispaniából ismerünk: lex. col. Genetivae sive Ursonensis (Urso), Malacitana (Malaga), Irnitana (Irni), Salpensana (Salpensa), Tarentina (Tarentum).
A dunai tartományok közül Lauriacum városi törvényének kerültek elő töredékei Caracalla korából. Megemlíthetjük még egy lusitaniai aranybányakörzet törvényét (lex metalli Vipascensis).

A közelmúltban előkerült lex Irnitana (Kr. u. 91) Irni város törvényeit szabályozza. 6 bronztábla maradt meg az eredeti 10-ből (II, V, VII-X). A nagyméretű táblákon (58 x 90 cm) három oszlopban látható felirat.
A hispaniai városi törvények szövege a latin jog vespasianusi adományozásával áll kapcsolatban, amelynek következtében több száz új municipiumot alapítottak, és ezek számára íródott az új lex Flavia municipalis.

A városi törvények mellett ismerjük bizonyos városi testületek, illetve szentélyközösségek pontos, név szerinti listáit (album ordinis): Kr. u. 223, Canusium; 330-as évek, Thamugadi. Az acta collegi témakörébe tartoznak a Fratres Arvales aktái.
Dea Dia Róma-közeli kultuszát Augustus alapította újjá, és ezt követően 14 és 224 között minden évben vezették a keltúszra vonatkozó feljegyzéseket (imaformulák, fontosabb, az uralkodót érintő események, a résztvevők neve, a kultusz leírása).

A jogi jellegű feliratok közé tartoznak meg a tabulae patronatus, amelyekben egy közösség vendégbarátságot, patronatnst köthetett egy személlyel, illetve annak családjával: hospitium fecit cum ..., eum liberosque patronura cooptaverunt, vagy patronus Izospitium fecit senatu populoque civitatis sibi, liberis posterisque eorum, in fidem clientelamque recepit ... eosque patrocinio suo tuendos accepit. Utóbbiak közül talán a legfontosabb a patricius Aradius család 321-ben Mididi városával kötött szerződése. Ugyancsak ide tartoznak még a tabulae alimentariae is, amelyeket az alimentatio intézményének Traianus általi létrehozásának időszakából ismerünk. Az alimentatio intézménye az 53 itáliai város szegényebb gyerekeinek (fiúknak és lányoknak) az iskoláztatása céljából alakult. Az állam 5%-os kölcsönt nyújtott a városok lakosainak, és ennek kamatait fordították az alimentatióra. A feliratok közül a leghíresebb a Veleia és a Ligures Baebiani városaira vonatkozó.

Ugyanitt kell megemlítenünk a számos különböző hivatalos Fastit, amelyek eredendően naptárak, az adott évek legfontosabb eseményeinek a feljegyzései voltak. Ezek közé tartoztak a Fasti consulares actriumplzales, a consulok és triumphatorok listája, amelyek közül leghíresebb az eredetileg Augustus diadalívét díszítő Faso Gapitoliui.
Mintegy 30 fasti töredékei ismertek, amelyeket Rómában és több különböző Rómához közeli városban (Praeneste, Ostia, Ann um, Venusium stb.) vezettek. Ez utóbbiak közül a legtovább az ostiai fastit vezették a város forumán, Kr. e. 49 és Kr. u. 175 között (tizenkilenc 150/220 x 70 cm-es márványtáblán), és helyi vonatkozású események mellett a birodalmi jelentőségűeket is feljegyezték. Ismertek voltak továbbá a mezőgazdasági használatra szóló Menologia rusticák is.

Jogi jellegűnek kell tartanunk a földkataszteri térképeket is, a centuratio intézményét. A földmérés az adóbehajtás miatt különösen fontos tudomány volt a rómaiak számára. A földmérő agrirnensorok gyűjteménye szerencsénkre ránk maradt (Corpus agzrnensorum). Ennek alapja az volt, hogy a városi territoriumokat (sőt kivételes esetben egész tartományokat) felmérték, és a földeket egy koordinátarendszer (É-D: kardo, K-Ny: decurnanus) alapján megállapított rendben mérték ki a tulajdonosoknak.
A terület mérésének alapja a 120 láb hosszú actus volt. 20 x 20 actus volt 1 centuria (kb. 50 ha). Pannonia esetében Savaria territoriumán ismerünk ilyen eljárást. A kimérés rögzítésére szolgáltak a kataszteri térképek (fornzae), amelyeken nemcsak telkek helyét jelölték ki, hanem megadták a tulajdonos(ok) nevét, illetve a föld státusát is (pl. adóköteles-e). Három ilyen kataszteri térkép töredékei ismertek a galliai Arausióból (Orange).

A Forma Urbis Ronzae Róma márvány várostérképe volt (203-208 között készült), amelyet a Vespasianus forumán található könyvtár falára rögzítettek. A méretarányos (1:300) térképnek számos töredéke került elő, nagysága eredetileg 18 x 13 méter lehetett.

A magánjogi szerződések közül a legfontosabbak a viaszostáblákon fennmaradt szerződések, így Pompeiiból L. Caecilius Iucundus bankár Kr. u. 5262 közötti ügyletei Verespatak (Alburnus Maior bányakörzet) 131-167 között keletkezett 25 szerződése (pl. rabszolgák és ház adásvétele, kölcsön).
A vindolandai fatáblákon (Chesterholm, a Hadrianus-fal mentén) is több jogi jellegű felirat került elő. A 2-5 mm vastag, 9 x 20 cm nagyságú fakéreg táblákra eredetileg tintával írták a szöveget. Az 1973 óta előkerült feliratok száma mára meghaladja a 2000-et. Nagyobb részük a 2. század legelején, a katonai táborban íródott.

A feliratok témája igen változatos, a csapatparancsnok levelétől a napi parancsokon, létszámlistákon (pridianum), feljegyzéseken keresztül a bevásárlási listákig és pénzügyi elszámolásokig tart.


Forrás: Németh György Kovács Péter: Bevezetés a Görög és a Római felirattanba