logo

XIV December AD

A Halikarnasszoszi Mauszóleion

Halikarnasszosz (Bodrum, Törökország) Epheszοsztól délre, a Gökovaí-öbölben, Κόsz szigetének közelében található. Nem tudjuk pontosan, hogy kik alapították a várost a Kr. e. II. évezredben; legvalószínűbb, hogy az anatóliai károk, akik később országuk fővárosává tették. Más források szerint azonban dór görögök hozták létre a Kr. e. X. században. A város Kr. e. 546-ban perzsa uralom alá került, majd a Kr. e. 499-493 közötti perzsaellenes ión felkelés idején a görögők oldalán harcolt. Ezután ismét a győztes perzsák foglalták el. A görög-perzsa háborúban perzsa oldalon harcolt, majd a perzsák veresége után, Kr. e. 477-ben csatlakozott az Athén vezette déloszi szövetséghez. Kr. e. 413-ban, immár harmadszorra, ismét perzsa uralom alá került.

Mauszólοsz király Kr. e. 377-353 kőzött uralkodott a városban, egyben perzsa szatrapaként, helytartóként is. Többé-kevésbé független uralma alatt felvirágoztatta Halikarnasszoszt: védőrendszerrel vette körül, díszes piacteret (agora) és templomot építtetett, és ő kezdte el saját és felesége síremlékének megépítését is. Halála után felesége, Artemiszin lépett a trónra, aki győztes háborút viselt a rhodosziak ellen, és befejezte az építkezést. Kr. e. 334-ben Nagy Sándor csapatai vették be a várost, majd az uralkodó halála után a Ptolemaida Birodalomhoz tartozott.
Kr. e. 129-ben csatolták a Római Birodalomhoz. Ekkor újabb felvirágzás következett be a város életében, amit hosszú, katasztrófáktól mentes hanyatlás követett. A Μauszólosz sírjaként szolgáló Mauszóleion a XII. századig még épségben maradt, ekkor azonban földrengések rongálták meg. 1309 után Halikarnasszoszt elfoglalták a johannita keresztesek, és Rhodosz központú államukhoz csatolták. Ekkor kezdték el széthordani az épületet, végül 1523-ra, amikor a város török fennhatóság alá került, már semmi sem maradt belőle. Halikarnasszosz legismertebb szülötte Hérodotosz volt, aki sajnos semmi említésre méltót nem jegyzett fel szülővárosáról művében.

romaikor_kep



A Mauszóleion szóból származik a mauzóleum kifejezés; világszerte így hívják a híres emberek síremlékeit. A Mauszóleion a zikkuratu, a piramis és a görög templom je1legzetességeít egyesítette. Márványból készült, és egy hatalmas, téglalap formájú alapzaton állt. Az alapzat méreteiről eltérően vélekednek; a legmerészebb leírások alapján 68x77x30 méteres lehetett. Az alapzaton egy halotti templom állt, amelyet 36 ión oszlop szegélyezett. Az oszlopok egy 241épcsős, piramis alakú tetőt tartottak.
A piramis formájú tetőn egy terasz állt, amelyet egy Μauszóloszt és Artemisziát négyes fogaton ábrázoló szoborcsoport díszített. Az egész síremlék 48 méter magasságú lehetett; ez az elsősorban a horizontális kiterjedést előnyben részesítő görög építészet esetében szokatlanul magas épületnek számított. A síremlék tervét Pűtheosz és Szatürosz, a klasszikus kor hagyományait folytató építészek készítették. Az épület szobrai is hozzájárultak ahhoz, hogy világcsodának tartsák. Olyan neves művészek készítették a reliefeket, mint Leókharész, Brűaxísz, Szkopasz, Praxítelész és talán Tímotheosz. Közülük Praxitelész, a knidoszi Aphrodité és a Gyíkölő Apollón alkotója a leghíresebb, aki egyébként az epheszoszi Artemisz-templom számára is készített szobrokat.

Az Artemisz-templomon színién dolgozó Szkopasz készítette domborművek, például a görögök és amazonok harcát megörökítő alkotások legnagyobb része fennmaradt, és a londoni British Museumban látható.


Forrás: Sándor Tibor - Ókori utak - Ókori utazók