logo

XIX September AD

Artemisz istennő temploma Epheszoszban

A szűz Artemisz Zeusz és Létó gyermeke, Apollón ikertestvére vagy húga, a vadászat istennője volt a görög mitológiában. Az erdők, ligetek és a szülő nők védelmezőjeként, a vadállatok úrnőjeként és a Hold istennőjeként is tisztelték. Gyógyító erővel rendelkezett, de nyilai - gyakran ábrázolták íjjal és nyilakkal - járványokat is terjeszthettek.
A rómaiak Diana istennőnek nevezték. Kultusza egyes feltevések szerint lüdiai eredetű, ahol talán Artimpsz néven tisztelték. A megtelepült görögők a Kaüsztrosz folyó torkolatánál találtak rá az ősi helyi istennő szentélyére, és átvették kultuszát. Nem véletlen, hogy legfőbb temploma az ottani görög városban, Epheszoszban (Efes, Törökország) épült meg. Artemiszt általában két különböző alakban ábrázolták. Az egyik ábrázolási típus a termékenység istennőjeként sok mellel, félholddal, esetleg szárnyakkal jeleníti meg, míg a másik a vadászó istennőt mutatja, rovid, ujjatlan ruhában, vadászsaruban, íjjal és nyilakkal.

Epheszosz Törökország nyugati tengerpartján, Szamosz szigetével szemközt, az ókori Szmürnától (Izmír) 50 kilométerre délre, közvetlenül a tengerparton feküdt. A Kr. e. XIV. században Apasza néven jelentős hettita város állt a helyén. Görög alapításának pontos idejét nem ismerjük; legkorábban a Kr. e. II. évezred végére teszik időpontját, és ión hajósoknak tartják az alapítókat.
A mitológia szerint a legendás Kodrosz attikai király fia, Androldosz volt az alapító. Az első, Artemisznek szentelt templom építésének idejét sem tudjuk, csak azt, hogy a Kr. e. VII. században egy árvíz megrongálta, majd nem sokkal később, a Kr. e. 650-es években egy külső támadás következtében a várossal együtt lerombolták. Később türannoszok kormányozták, majd Kr. e. 560 korul a liidiai Kroiszosz (Krőzus) király foglalta el. Kroiszosz megkímélte a várost, és segített a templom újjáépítésében.

Az újjáépített Artemiszion 50 méter széles és 100 méter hosszú lehetett, és 127, egyenként 18 méter magasságú márványoszlop tartotta cédrusfa tetejét. Szentélyét arannyal díszítették, és szárnyas ciprusfa ajtókon keresztül lehetett belépni az istennő két és fél méteres, fából faragott szobrához, amelyet szintén arannyal és ezüsttel díszítettek. Miután Kroiszosz Kr. e. 546-ban vereséget szenvedett a perzsáktól, a város perzsa fennhatóság alá került. A görög-perzsa háborút megelőző előcsatározásokban, Kr. e. 498-ban a város a görögök oldalán harcolt az epheszoszi ütközetben, majd Kr. e. 478-ban csatlakozott az Athén irányítása alatt álló délοszi szövetséghez. Később hol Athén, hol Sparta szövetségese volt, majd ismét perzsa uralom alá kenut.
Kr. e. 356-ban egy Hérοsztratοsz nevű férfi felgyújtotta a templomot (állítólag épp Nagy Sándor születésének napján); a romok között azonban sértetlen maradt Artemisz szobra. Nagy Sándor később támogatta a templom újjáépítését, amelyet építésze, Deinokratész irányított, aki - ahogy már említettük - az alexandriai könyvtárat is tervezte. Az új templom némileg nagyobb volt, mint elődje, de szerkezetük megegyezett.

romaikor_kep



Kr. e. 334-ben Nagy Sándor meglátogatta a várost, és megtekintette a templomot. Állítólag megkérte az epheszosziakat, hogy tüntessék fel nevét a falakon, amit a város lakói azzal az érveléssel hárították el, hogy isten nem építhet isteneknek templomot; az isteni származásában biztos uralkodó megelégedett ezzel a körmönfont válasszal. A templom nemcsak kultikus jelentőséggel bírt, hanem egyben a környék legtekintélyesebb „bankjának” is otthont adott. A görögök és a rómaiak, ellentétben a későbbi keresztényekkel, nem találtak semmi kivetnivalót abban, ha egy templomban kereskednek vagy pénzt váltanak.

Nagy Sándor halála után egyik tábornoka, Lüszimakhosz kezébe jutott a város, aki, mivel a környék elmocsarasodott, átköltöztette azt egy közeli helyre. Epheszosz Kr. e. 281-ben a Szeleukída Birodalom része lett, és a virágzó város a Ptolemaida-uralom alá került. Kr. e. 190-től római fennhatóság alatt állt; előbb a Rómával szövetséges Ρergamοnból kormányozták, majd Kr. e. 133 után közvetlenül Rómából.
A Kr. u. I. és II. században élte aranykorát, lakóínak száma elérte a félmilliót. Kr. e. 27-ben Augustus császár Asia provincia székhelyévé tette. Minden év áprilisában nagyszabású ünnepséget rendeztek az istennő tiszteletére, és ez több százezer vendéget vonzott ide. Epheszosz gazdag kézműves-kereskedő városnak számított, és Kis-Ázsia pénzügyi központjává vált.

Híres volt fürdőiről és korszerű vízvezetékrendszeréről is. Szerepet kapott a kereszténység történetében is: a Kr. u. 50-es években itt élt Pál apostol, és itt írta meg híres első levelét a korinthosziakhoz. A Kr. u. 90-es években János evangélistának adott otthont, aki itt dolgozott evangéliumán.
A római korban a város veszített valamelyest görög jellegéből. Hanyatlása a Kr. u. III. században indult meg. Előbb Kr. u. 263-ban a gótok dúlták fel és fosztották ki, majd hasonlóan Alexandriához, Theodosius császár Kr. u. 391-ben kiadott rendelete - amelyben betiltotta a pogány vallásokat, és bezáratta templomalkat - pecsételte meg a sorsát. Ezt az időpontot az Artemiszien sem élte túl.
A lepusztult épület köveit széthordták, és a környező építkezéseken használták fel. Artemisz templomából nem sok maradt: ma csak az alapjai és néhány oszlopmaradvány látható. Pheidiasz műhelyének 1956-ban történt feltárásakor megtalálták az Artemiszien néhány szobrának másolatát, és előkerült egy jelentős kincslelet is, amely szintén az egykori templomhoz tartozott.

A város romjai az 1960-as évektől kezdve turisták tömegét vonzzák. Megmaradt emlékei közül említést érdemel a Kr. u. II. században épült Odeion (latin: Odeum), amely egy rendkívül gazdagon kivitelezett, 1400 fő befogadására alkalmas, eredetileg fedett színházépület volt. Impozáns látványt nyújtanak Hadrianus császár Kr. u. 138-ban épült templomának romjai. Kecses, boltíves, korinthoszi stílusban épített homlokzata jó állapotban maradt meg.
Talán a legszebb római kori maradvány Celsus könyvtára, amelynek épen maradt meg márványból készült „emeletes” homlokzata. A Kr. u. 135-ben épült könyvtárban 40 000 tekercset őriztek. A legjobb állapotban fennmaradt antik emlék a Kr. u. I. században épített, háromszintes színpaddal rendelkező színház, amelynek félköríves nézőterén 24 000 néző foglalhatott helyet. Ebben Kr. u. 50 körül véres összetűzés tört ki a keresztények és a régi vallás hívei között, akik Artemisz védelmében kerültek szembe Pál apostol követőivel.

Az incidens után Pált rövid időre be is zárták, majd híveivel együtt kiűzték a városból. A keresztény korszakból megmaradt Szűz Mária templomának néhány részlete, ahol Kr. u. 431-ben zsinatot is tartottak. Említést érdemel továbbá Szűz Mária állítólagos háza, ahol Jézus halála után élt, továbbá János evangélista bazilikájának romjai, amelyet az evangélista feltételezett sírja fölé emeltek.


Forrás: Sándor Tibor - Ókori utak - Ókori utazók