logo

XXIII September AD

Az ókori világ hét csodája.

A korábbi korszakokkal összehasonlítva jelentősen megnőtt a lehetséges úti célok száma. Számbavételüket az ókori világ leglátványosabbnak tartott emlékeivel, a világ hét csodájával kell kezdenünk. A hét világcsoda valójában nem hét, hanem jóval több emlékművet jelent, mert különböző szerzők, különböző időkben, más és más látnivalókat soroltak közéjük. A lehetséges világcsodák számának maximumát egy másodrangú római szerzőnek, a valószínűleg a Kr. u. IV. században élt Lucius Ampeliusnak köszönhetjük, aki Emlékezetre érdemes dolgok könyve című művében hétszer hét világcsodát említ.

A legelterjedtebb csodakatalógus szerzője a bizánci Philón volt, aki valószínűleg a Kr. u. III. században élt. A hét csoda alábbi listája feltehetően a Kr. e. 220-as évek előtt készülhetett, a rhedoszi Kolosszus ugyanis akkor pusztult el, később pedig nem lett volna értelme az ép csodák kőzött említeni. Bizánci Philón a következő látványosságokat sorolta a hét csoda közé:


1. A GÍZAI PIRAMISOK;

2. A PHAROSZ SZIGETI VILÁGÍTÓTORONY ALEXONDRIONAL;

3. SZEMIRÁMISZ FÜGGŐKERTJE BABILONBAN;

4. ARTEMISZ ISTENNŐ TEMPLOMA EPHESZOSZBAN;

5. A HALIKARNASSZOSZI MAUSZÓLEION;

6. A RHODOSZI KOLOSSZUS;

7. PHEIDIASZ ZEUSZ-SZOBRA OLÜMPIABAN.


A hét csoda mindegyike a Római Birodalomhoz tartozott, kivéve Βabilont, amely mindössze néhány évig volt a rómaiak kezén, amikor is Traignus császár (Kr. u. 98-117) háborút vívott a parthusok ellen (Kr. u. 113-117). Az említett csodákon kívül a „hét” csoda egyikeként tartották még számon a kővetkezőket: Babilon tornyát (Bábeltornya), a város falait, az Eufrátesz folyó babiloni hídját, illetve a várost magát, a labirintust a Kréta szigetén található Knósszoszban, Hadrianus császár síremlékét Rómában (ma: Angyalvar), az Akropoliszt Athénban, a pergameni (Bergama, Törökország) Zeusz-oltárt. Továbbá Kürοsz perzsa király palotáját Ekbatanában (Hamadán, Irán), az olajforrásokat Irakban és Iránban, a Capitolium épületét Rómában, a tirünszi erődítményeket (ahol állítólag Héraklész született Görögországban) és az egyiptomi Fajjúm-oázisban épült labirintust (el-Fajjúm).

Több szerző is említi az egyiptomi Théba (egyiptomi nevén Uaszet) városát (Luxor) a nekropolisszal (Királyok völgye), az ugyanott található Memnón-szobrokat, Salamon jeruzsálemi templomát, az isztambuli Hagia Szophiát, Noé bárkáját (!) és nem utolsósorban a Rómában található Colosseum építményét. E csodák nagy részét, már ha megmaradt belőlük valami, az UNESCO is a világörökség részének nyilvánította.
Mi azért foglalkozunk velük részletesen, mert a római korban is nagy népszerűségnek örvendtek a turisták körében.


Forrás: Sándor Tibor - Ókori utak - Ókori utazók