logo

XXIII September AD

Mostoháimhoz, Tiberiushoz

1. Tiberi, Quinquatrus satis iucunde egimus; lusimus enim per omnis dies forumque aleatorum calfecimus. fráter tuus magnis clamoribus rem gessit; ad summám tamen perdidit non multum, sed ex magnis detrimentis praeter spem paulatim retractum est. ego perdidi viginti milia nummum meo nomine, sed cum effuse in lusu liberális fuissem ut soleo plerumque. nam si quas manus remisi cuique exegissem aut retinuissem quod cuique donavi, vicissem vei quinquaginta milia. sed hoc malo; benignitas enim mea me ad caelestem efferet.


Minerva ünnepét meglehetősen vidáman töltöttük el, Tiberiusom, ugyanis egész nap játszottunk: szinte tüzessé tettük a kockavető táblát. A bátyád igencsak hangos volt mindezenközben, pedig végül is nem vesztett sokat, de a nagy veszteségekből a remény ellenére keveset lehetett visszanyerni. Én húszezer sestertiust vesztettem, de csak azért, mert igencsak nagyvonalú voltam a játékban, mint ahogy az többnyire szokásom. Mert ha behajtottam vagy visszakaptam volna azokat az összegeket, amelyeket kinek-kinek adtam, nyertem volna vagy ötvenezret. De annyi baj legyen; jótékonyságom egekig emel a dicsőségben.


Attenuatum te esse continuatione laborum cum audio et lego, di me perdant nisi cohorrescit corpus meum; teque oro ut parcas tibi, ne si te languere audierimus, et ego et mater tua exspiremus et summa imperi sui populus R. periclitetur.


Amikor azt hallom és olvasom, hogy lefogytál a szüntelen munkában, istenemre, egész testemben megborzadok. Kérlek, kíméld magad, nehogy azt hallván, hogy gyen¬gélkedsz, jómagam és anyád is belepusztuljunk, s megrendüljön a római nép birodalma.




Forrás:
Tar Ibolya: Szöveggyűjtemény az Augustus korhoz
JATEPress 1998
ISBN 963 482 218 5