logo

IX December AD

Földrengés Spártában

Kr. e. 464-ben földrengés rázta meg Spártát. Plutarkhosz szerint csak öt épület maradt épségben. Diodórosz 20 ezerre tette a halottak számát. Ha esetleg ezek az adatok túlzottak is, a pusztítás valóban igen komoly lehetett. Állítólag a gümnaszion leomló falai sok ott gyakorlatozó ifjút ütöttek agyon, és kiváltképp nagy volt a házakban tartózkodó nők között a halottak aránya. Plutarkhosz azt is leírja, hogy a vidéken „mély szakadékok keletkeztek, a Taügetosz néhány csúcsa leomlott”.
A helóták (szabadok és rabszolgák közötti átmeneti jogviszonnyal rendelkező, függő helyzetű mezőgazdasági termelők) a katasztrófát arra akarták kihasználni, hogy rátámadjanak elnyomóikra. II. Arkhidamosz spártai király azonban csatarendbe állította a polgárokat, akik így megvédték a romokban heverő várost. A helóták felkelése azonban átterjedt a spártai uralom alatt álló Messzéniára is, és csak 460/459-ben tudta Spárta végleg leverni a lázadást.

romaikor_kep



Közben 462 során az athéni hadvezér, Kimón vezetésével, Spárta kérésére athéni sereg érkezett Messzéniába, hogy a görög-perzsa háborúban még velük szövetségben harcoló spártaiaknak segítséget nyújtson. Az Ithómé hegyén szívósan védekező lázadók kemény ellenállása miatt azonban a küzdelem elhúzódott. A nagyhatalmi pozícióra törő Athénnal szemben a spártaiakban az a gyanú ébredt, hogy összejátszanak az ellenséggel. Emiatt hazaküldték az athéniakat. A következmény a két állam viszonyának végletes megromlása és Kimón politikai bukása lett.




Kertész István