logo

XXIV September AD

Eladási formaságok

Caelius Sabinus jogtudós ránk maradt feljegyzései szerint, azokat a rabszolgákat szokták süveget fejükön eladásra kínálni, akikért az eladó egyáltalán nem vállal felelősséget. Erre azt hozza fel okul, hogy az ilyen körülmények között eladásra kiállított rabszolgákat meg kellett jelölni, nehogy a vevőket megtévesszék és becsapják, s ne kelljen az adásvételi szerződést megvárniuk, hanem előre saját szemükkel győződhessenek meg róla, milyen áruval van dolguk.
Megemlíti, hogy régen, a hadijog szerint fogságba esetteket éppen így, felkoszorúzva kínálták eladásra, s ezért mondták, hogy „koszorú alatt” (sub corona) árulják őket. Mert ahogy ez ą koszorú a hadifogoly rabszolga jelzésére szolgált, éppúgy mutatta a süveg, hogy az eladó szolgáért az eladó semmi felelősséget nem vállal.

De más magyarázata is van arra, miért szokták foglyok eladásánál a „koszorú alatt” kifejezést használni. Ti. az, hogy az eladásra szánt fogolycsapatot katonai őrség szokta körülállni, s ennek a katonai gyűrűnek is koszorú volt a neve. De hogy az a magyarázat a valószínűbb, amit Fentebb említettem, azt M. Cato A hadügyről írott könyvének következő szavai is igazolják: „Hogy a nép a győztes csata után inkább önként menjen felkoszorúzva hálát adni az isteneknek, mintsem hogy őt vigyék felkoszorúzva eladni”.



Gellius, 6, 4, 1-5.