logo

XXIV October AD

A Capitolium területén álló szobrok.

A két legprominensebb istenség, akinek a szobra ezen a helyen állt, az istenek királya, Iuppiter, és a hérószok hérósza, Hercules. Az előbbi a latin szövetség és a római államiság szimbóluma, az utóbbi pedig Róma görög városalapítási történeteihez tartozik.

Iuppiter: hatalmas szobrát Sp. Carvilius állíttatta Kr. e. 293-ban, s Plinius közlése alapján úgy tűnik, hogy Iuppiter Latiaris albai szentélyéből hozta el. Magas posztamensen állt, és egy prodigium (csodajel) feljegyzése szerint Kr. e. 6. után arccal kelet felé fordult.

Hercules: Több szobra is állt a Capitoliumon. Kr. e. 305-ben helyeztek el itt egy hatalmas méretű szobrot, majd egy századdal később egy másikat is ugyanide hoztak Kr. e. 209-ben Tarentumból. Erről azt tartották, hogy Lysippos készítette.

Volt itt szobra ezeken kívül Marsnak, Liber paternek, Iuppiter Africusnak és Nemesisnek is.

Az istenszobrokon kívül Róma neves férfiainak szobrait felállították, de nem tudni, hogy ezeket a templomokban, vagy a szabad ég alatt helyezték el. A történetírók szerint szobrot állítottak Róma királyainak és Brutusnak, L. Scipiónak, M. Aemilius Lepidusnak, a Metellusoknak, Q. Marcius Rexnek, T. Seiusnak, Pinarius Nattának, később a császárok közül Domitianusnak, Claudiusnak, Aurelianusnak. Ezeknek a szobroknak a száma úgy megszaporodott, hogy közülük Augustus jó néhányat átvitetett a campus Martiusra.
Ezeken kívül még számos győzelmi emlék, mint a Mariusé, a Germanicusé is itt kapott helyet.

A Capitoliumon az épületek falai, a szobrok és emlékek talapzatai bronz táblákon megörökített szerződések, törvények, katonai diplomák sokaságát is őrizték.



T. Horváth Ágnes