logo

XXVII Novembris AD

Porta Catularia

Topográfiai helyzete és neve egyaránt vitatott a szakirodalomban. Annyi talán biztos, hogy a serviusi kor városerődítéséhez tartozik. Nevét egyesek szerint Lutatius Catulusról nyerte, és ennek megfelelően a mai Cordonata területére helyezik. Tekintettel azonban arra, hogy egyetlen komoly említése Festusnál van, aki szerint egy áldozati hely közelében áll, ahol vörös kutyakölyköket (catuli) áldoztak, a név nem Catulus nemzetség, hanem a kutyakölykök nevével lehet összefüggésben. (Véletlenek összejátszása csupán, hogy Lutatius Catulus gúnyneve „kutyácska”).

Ezt összekapcsolva Ovidius leírásával (Ovid. Fast. 4.901-42) a Robigalia szertartásáról, úgy tűnik, hogy a kapunak ehhez a szertartáshoz volt köze. Ebből kiindulva, valahol a serviusi falon lehetett, azon az útvonalon, ahol a Robigalia szertartásakor az áldozati kutyákat és birkákat ünnepélyes menetben kivitték a városból. Ez valahol a Porta Collina mellett lehetett, ott, ahol a Via Nomentana elhagyta a várost.
Egyes kutatók ugyan megkérdőjelezik, azzal érvelve, hogy nem ez volt a legközelebbi kapu, amelyen keresztül a szertartás helye (lucus) az ager Romanus határánál, a Via Claudián elérhető volt. A vélekedés alapja a Platner és Ashby-féle római topográfiai szótár, amely kétségbe vonta a kapunak a palatinusi oldalon való elhelyezkedését.

Coarelli alapján, aki Suetoniusból indul ki, aki a Porta Triumphalist a Porta Catularia és a Porta Flumentana közé, félútra helyezi, a Forum Boariumon álló Flumentana-kapu és a Porta Trumphalis távolságát figyelembe véve, a Porta Catulariának az Area Capitolina nyugati lejtőjén, a mára elpusztult S. Andrea in Vincis templom területén kellett lennie.
Ezen a részen, a Theatrum Marcellitől 100 méterre, északkeletre, 1524-ben Marliani még látta egy márvány diadalívnek és néhány lépcsőnek a maradványát a lebontott S. Andrea in Vincis templom mögött.




T. Horváth Ágnes