logo

XXII Aprilis AD

Természeti viszonyok.

E szép tartomány éghajlata is igen kellemes, enyhe, körübelűl Olaszországéval (főleg a déli részeken) egyenlő. Termékei is gazdagok.

A közönséges gabona-nemeken kívül délen olaj, szőlő, kitűnő gyümölcs termett. Erdei vadakban bővelkedtek, hegyei aranyban, ezüstben, vasban, ólomban. A déli részeken só előállításával is foglalkoztak.
A termékeket a szomszéd országokban is szívesen vették s azért kereskedelmi utakat készítettek a későbbi időben, milyenek Itália felé a Via Domitia, Hispánia felé a Via Augusta.

A tartományok lakói, a gallok, árja eredetűek. Bátor, minden benyomásra fogékony nép voltak. Fehér bőrű, vöröses hajú emberek; az asszonyok híresek szépségükről. Harc, kaland volt elemük, de a mily szigorú zord nép voltak a harcban, éppen oly vendégszeretők, barátságosak békében. E mellett azonban hiúk, viszálykodók, fegyelem nélkül szükölködők, kik a folytonos aprócseprő kalandok mellett kevés takarítást tanultak.

Az öregebb Cato azt mondja a gallokról, hogy «két dolgot szoktak buzgón tenni, harcolni s ravaszul szólni». Politikai szervezetük zilált; apró törzsekre oszlanak, élükön a nemes fejedelemmel, kinek csak mint hadvezérnek van szerepe, joga. Közös vállaltokra szótöbbség szerint döntöttek gyülekezeteikben. Különben folytonos civakodásban éltek egymással. Jelentőségük csak a nemeseknek volt, kik mint jeles lovasok tűntek ki.

Papjaik, a druidák, nemcsak papjai, hanem bírái, tanítói, költői is a népnek, kik a vallás- és más tudományra leíratlan versekkel oktatták az ifjakat. A bíráskodást évenként tartották a Lutetia Parisiorumtól keletre lakó karmutok földjén.
A vallás, melyre oktattak, bálványozó sokistenhivős, emberáldozatokkal összekötve. Rendesen rabszolgák, hadifoglyok az áldozatok, de szabad ember is felajánlottak magát a druidák számára, kik jóslásaikkal igen jól tudtak uralkodni a népen.

A nép az aránylagos műveltség magas fokán állt. Házaik egyszerű fakunyhók, a köznép ruházata egyszerű bőrruha s köpeny, élelmük sertéshús, tej, sör, bor. Az előkelők arany, ezüst láncokkal, karkötőkkel ékesítették magukat, nejeiket s gyermekeiket. Különben úgy a nő, mint a gyermekek felett élethalál hatalommal rendelkezett a férj. A gyermekeket a nők nevelték, de mikor már felserdült, apja s a druidák nevelése alá került.

Ipari képzettségük nagy volt. Értettek a vaseszközök készítéséhez, a bearanyozás, ezüstözés mesterségéhez. A földművelés alapja klan-rendszer; a földművelés különben a szolgasereg feladata, míg az úri nép a ganok (kerületek) központjaiban élt s katonai gyakorlatokkal, vadászattal töltötték idejüket. Ha azután meghalt, ravatalát felékesítették kedves fegyvereivel, tettek hozzá állatokat, rabszolgákat s így kíséretestül elégették.