logo

XXIII September AD

Halicanum.

Halicanumot az Itinerarium Antonini a Poetovio - Vindobona, illetve a Poetovio - Carnuntum közötti útszakaszra helyezi, Poetoviótól 31, Sallához 30, Arrabonához 40 római mérföldre. Municipiumi rangjáról egyetlenegy felirat tudósít. Helyét az Alsólendván, és a túlparti Rédicsen előkerült számottevő római emlékek alapján már a 19 század elejétől kezdve egészen az utóbbi időkig Dolnja Lendava - Dolga Vas (= Alsólendva - Hosszúfalu) környékére valószínűsítették.

Az 50-es és 60-as években Hosszúfalu területén folytatott ásatások találtak is itt egy kisebb, 1-2. századi, valószínűleg a markomann háborúk idején elpusztult, majd a 3-4. század folyamán újraépített települést. Az itinerarium Antonini Poetovio - Halicanum közötti távolságadatának és a Poetovio - Lendava közötti tényleges távolság jelentős eltérése miatt miatt azonban J. Sasel kezdettől fogva elvetette a Lendva-Hosszúfalu Halicanummal való azonosságát, és a Murán, Muraszerdahely vagy Verzej táján egy másik átkelőhelyet is feltételezett.
A Borostyánút nyomvonalának pontosítása után a Muraszerdahelytől 3 km-re nyugatra fekvő Martin na Muri (Muraszentmárton, Horvátország) tűnt a legvalószínűbbnek, melynek egyébként a távolságadatai is megfeleltek az Itinerarium Antonini adatainak, s itt M. Fulir régész fel is fedezte azt a római települést, amely gazdag leletanyaga alapján minden jel szerint az ókori Halicanummal azonos.

Jogállásán kívül Halicanum municipiumáról semmit sem tudunk. Az itinerariumok adataiból kézenfekvőnek tűnik, hogy a Mura völgyében feküdt, nyugati határát pedig a noricumi-pannoniai provinciahatár képezte. A tőle délre lakó Serretestől és Serrapillitól, illetve Poetoviótól a Dráva, és talán a Slovenske Gorica vonulata választotta el. Mivel Halicanum északi szomszédjára, Sallára vonatkozóan hasonlóképp nem állnak rendelkezésünkre a határ megállapításához források, leherőségként a természetes határokat vehetjük számításba. Ilyen a Mura, és a Kerka patak.
Az, hogy a Mura balpartja, vagyis a Zalai dombság déli része (hozzávetőlegesen a Kerka és a Cserta összefolyásától ill. a Páka-Pusztaederics vonaltól délre eső terület) Halicanumhoz tartozhatott-e - minthogy a Balatontól délre eső terület római kori településviszonyait végképp nem ismerjük - nem tudjuk még csak megbecsülni sem.

A fentebb nagyjából körvonalazott területről előkerült feliratok a municipiumi rang elnyerésének időpontjára vonatkozóan sem nyújtanak semmiféle támpontot. A Soproni Sándor által feltételezett hadrianusi alapítás mindenféle komolyabb alapot nélkülöz.



Forrás: Szabó Edit (egyetemi tanár) - A Pannóniai városok igazgatása (Urbanizáció, önkormányzat és városi elit a Kr. u. 1-3. században a feliratok tükrében)