logo

XXIII September AD

Bellona szentélye

Bellonának, a háború istennőjének szentélyét (aki ősi, talán szabin eredetű istenség volt) a Kr. e. III. század elején emelték a pomeriumon kívül, a serviusi fal közelében. A Rómával szövetségben nem álló, idegen államok követeit itt fogadták, de itt került sor a háborúból hazatérő hadvezérek fogadására is.
A szentély előtt oszlop állt, amely a római hadüzenet archaikus formájára emlékeztetett. Később az oszlopnak szimbolikus jelentősége is lett. Amikor a rómaiak olyan államoknak üzentek hadat, amelyeknek területe nem volt szomszédos Rómával, egy hadifogolynak a megtámadni kívánt államból származó földet kellett vinnie a közeli Circus Flaminius területére.
E földdarabon egy fából készült oszlopot emeltek, s a hadüzenet szertartását ezzel az oszloppal szemben hajtották végre. Később ezt a szertartást mindig itt végezték el. Az utolsó ismert eset Kr. u. 179-ben, Marcus Aurelius uralkodása alatt történt.



Forrás: Takács László - A római diplomácia