logo

XXI September AD

Ajándékok (Dona)

A békés szándékkal, szövetségkötési ajánlattal érkező követek, követségek sohasem felejtették el jóindulatukat ajándékokkal, sokszor kifejezetten bőséges ajándékkal kifejezni. Az ajándékokat a rómaiak természetes módon viszonozták, ami nemcsak tárgyakban, hanem a követségek fogadásának, elszállásolásának, vendéglátásának módjában is megnyilvánult. Ha azonban csak az ajándékokat nézzük, azt látjuk, mindenféle értékes tárggyal jutalmazták a hűséget.
Hogy miféle ajándékokat küldtek egymásnak rómaiak és nem rómaiak, példaként Livius 44. és 45. könyvéből sorolunk föl néhány példát.50 Egy bizonyos Balanus nevű gall fejedelem követségének „a senatus köszönetét fejezte ki, és ajándékokat küldött neki, egy két font súlyú arany nyakláncot, négy font súlyú arany áldozócsészéket, egy díszesen felszerszámozott lovat lovassági fegyverekkel együtt:
(44, 14.) Utánuk „érkeztek meg a pamphyliai követek, akik a Curiában egy húszezer Philippus-aranyból készült koszorút adtak át; amelyet aztán a capitoliumi Iuppiter szentélyében helyeztek el. Jutalmul „a senatus mindegyiküknek kétezer réz ast küldött ajándékba" (44, 14.)
Perszeusz, akivel ekkoriban háborúzott Róma, szintén nem volt rest, ő „maga a vezetőknek lovakat, lószerszámdíszeket és köpenyeket vitt ajándékba, s valami kevés aranyat, hogy azt néhány ember között szétossza..." (44, 26.)

Amikor nem sokkal később Masgaba, Masinissa numida király fia érkezett Itáliába, a rómaiak Puteoliba küldték eléje „L. Manlius quaestort, s pénzzel látták el, hogy az állam nevében fedezze az utazás költségeit Rómába" (45, 13.), majd amikor a senatusban előadta atyja hálás üzenetét, amely igazán jólesett a sena-toroknak, hálájukat ajándékokkal is kifejezték:
„A senatus határozata alapján utasították a quaestort, hogy vásároljon a király fiának ajándékul száz font ezüstöt, kísérje el őt Puteoliba, fedezze minden kiadását itáliai tartózkodása idején, s béreljen két hajót, amelyen Masgaba és kísérete majd átkelhet Africába. S kísérete minden tagját, szabadokat és szolgákat egyaránt, ruhákkal ajándékozták meg." (45, 14.) És amikor levelet kaptak Masinissa másik fiától, hogy a vihar hajóikat Brundisiumba sodorta, a senatus ismét csak nem fukarkodott, hanem „L. Stertinius quaestort küldték el hozzá ugyanolyan ajándékokkal, mint amilyeneket fivére kapott Rómában..." (45, 14.)

Nem sokkal a Perszeusz fölött aratott győzelem alkalmával tartott diadalmenet után „követek érkeztek Cotystól, Thracia királyától, s pénzt hoztak magukkal a király fiának s a többi túsznak a kiváltására:
(45, 42.) Közvetlen oka a követségnek az volt, hogy fia és kísérete, akiket túszul adott Icrszeusznak, a győzelem folytán a rómaiak kezébe kerültek. A senatus — bár lett volna oka elégtételt venni Perszeusz tamogatásáért — nem élt vissza erejével: „Három követet jelöltek ki: T. Quinctius Flaminiust, C. Licinius Nervát és M. Caninius Rebilust, hogy ők vigyék vissza a túszokat Thraciába, a thrákoknak pedig fejenként kétezer ast küldtek ajándékba. Bithyst a többi tússzal együtt odahozatták Carseoliból, s a követekkel hazaküldték apjához: (45, 42.) De ekkor érkezett Rómába Prusziasz, Bithynia királya is fiával, Nikomédésszel, akinek a senatus szintén rendkívül hálás volt, ezért:

elrendelték, hogy adjanak neki ajándékba (...) sestertiusts s ötven font súlyú ezüstedényt. Úgy határoztak, hogy a király fiának, Nicomedesnek is akkora értékű ajándékot kell kapnia, mint amennyit Masgaba, Masinissa király fia kapott, és hogy a királynak - illetve a római tisztviselőknek - az áldozati állatok s az áldozatokhoz szükséges egyéb kellékek árát, akár Rómában akar áldozni, akár Praenestében, az állam térítse meg, s hogy a Brundisiumban tartózkodó hajóhadból válasszanak ki és bocsássanak rendelkezésére húsz hajót. (45, 44.)


Az ajándékok, az ajándékozás gesztusa tehát nagyon fontos szerepet játszott a diplomáciai kapcsolatokban, s Róma élt is a jutalmazás eme formájával, ami sokszor kifejezetten anyagi támogatást jelentett.


Forrás: Takács László - A római diplomácia