Római élet / Vallás / Görög-Római Istenek / A Föld istenei

Demeter - Ceres

Kronos és Rhea leánya, a földi tenyészet, különösen a vetések istennője. A görögök Deo név alatt is tisztelték. Zeustól Persephonét szülte, kit atyja, az anya tudta nélkül, Hadesnek ígért nőül. Midőn Persephone egy izben Sicilia rétjein virágot szedett játszótársaival, kissé eltért a többiektől s ekkor Hades négy fekete paripától vont szekéren kiemelkedett a föld mélyéből s magával ragadta Persephonét az alvilágba.
A vigasztalan anya kilenc napig kereste leányát az egész földön hasztalanul, míg végre a mindent látó Helios tudtára adta a történteket. Demeter haragjában és bánatában átkot mondott az egész földre, elvonult az istenektől s öreg asszony alakjában Eleusisban rejtőzött el, hol ekkor Keleos uralkodott. A király leányai vízért menve rátaláltak egy pálmafa alatt s magukkal vitték atyjuk palotájába. Hálából az itt élvezett vendégszeretetért, kivette Eleusist a földre mondott átok alól s viruló termékenységgel áldotta meg. De a föld többi része ezalatt pusztulásnak indult s az aggódó istenek hasztalanul igyekeztek visszatérésre birni a kesergő anyát. Kijelenté, hogy csak akkor vonja vissza átkát, ha újra láthatja leányát. Zeus kénytelen volt Hermest az alvilágba küldeni, hogy visszahozza Persephonét.

Hades nem állt ellen a legfőbb isten akaratának, de ravaszul rábírta Persephonét, hogy távozása előtt osztozzék meg vele egy gránátalmán. Ez alvilági gyümölcs élvezése mindenkorra az alvilághoz köti őt, de Zeus aztán akként egyezteti ki az ellenkező érdekeket, hogy Persephone az év kétharmadrészét a föld színén anyjánál, egyharmadát az alvilágban töltse. És így a földi tenyészet is ébren van tavasztól őszig, télen azonban visszatér a föld alá.
Demeter hálából az eleusisi szíves látásért Keleos fiát, Triptolemost megtanítja a szántásvetésre, gabonát és sárkányfogatú légen járó szekeret ajándékozott neki, melyen bejárva a világot, az embereket mindenütt megtanítsa a földművelésre. Ő maga is vele járt és szigorúan megbüntette azokat, kik áldásos működésének ellenszegültek, mint Lynkos, skythiai királyt, kit hiúzzá változtatott, mert Triptolemost meg akarta ölni. Más fejedelmeket is beavatott áldásos titkaiba, így Eumolpost, kinek utódai, az Eumolpidák az eleusisi rejtelmek papjai lettek.

Demeter tiszteletére az eleusisi mysteriumokat ünnepelték. Ezek kétfélék voltak: a kisebbek, melyeket február hónapban Athenben, és a nagyobbak, melyeket szeptemberben kilenc napon át, részint Athenben, részint Eleusisban, a salamisi öböl mellett ünnepeltek. Ez ünnepek titkos szertartásaiban csak a beavatottak vehettek részt. Az ötödik napon nagy tömegben, melynek száma néha harmincezerre ment, vonult a nép Athenből Eleusisba; mindenki myrtus koszorút viselt fején s égő fáklyát tartott kezében.

Másik ünnepe a Thesmophoria volt, melyet mint törvényhozó s a társadalmi és családi rendet megalapító istennő tiszteletére tartottak november hónap elején. Ebben csak férjes asszonyok vehettek részt.

Rómában Ceres ünnepét, a Cerealiákat április hó 19-én tartották, nagy ünnepi menettel, melynél mindenki fehérbe volt öltözve, áldozatokkal és circusi játékokkal.
Demetert Herához hasonlóan ábrázolták, méltóságos, matrona szerű alakkal, de szelídebb és jóságosabb kifejezéssel. Jelvényei: a fáklya, kalászfüzér, virágos kosár. A gyümölcsfákon kívül neki voltak szentelve a fenyő, szilfa, jácint, mák. Tiszteletére leginkább disznót áldoztak, mint a termékenység jelképét; azonkívül tehenet, mézsejtet s a gyümölcsök zsengéjét.

Forrás: Görög-Római Mytologia Összeállította: Csiky Gergely Franklin-Társulat 1911