Római élet / Vallás / Görög-Római Istenek / A Föld istenei

Kybele – Magna Mater Idaea

Kybele tisztelete Phrygiából terjedt el Görögországban, hol alakját azonosították Rheával s mint ilyen a föld termékenységének jelképe. A második pún háború vége felé, a sibyllai könyvek tanácsára Rómába is átvitték tiszteletét.
Attalus, pergamosi király ez alkalommal egy szent követ adott át, mely magát az istennőt képviselte. E kő megérkezésének napja, április 10-dike állandó ünnep lett Rómában, melyet nyilvános játékokkal kötöttek össze.

Kybele szerelmes volt a szép phrygiai ifjúba, Atysba, ki egy ideig viszonozta ugyan szerelmét, de azután hűtlenül elfordult tőle s mással lépett nászra. De a megsértett istennő a lakodalmas vendégek közé lépett s mindnyájuk lelkét úgy megháborította, hogy őrjöngve, nagy rémülettel szerteszét rohantak. Maga Atys a hegyek közé futott s őrjöngésében megölte magát. Ennek emlékére tartották a tavaszi napéjegyenkor ez istennő főünnepét, melyen Kybele papjai, sípokkal, dobokkal, iszonyú zaj között jártak körül a hegyekben, míg Atysra, azaz valamely szobrára akadtak s ekkor vad, őrjöngő kicsapongással táncoltak és sebeket ütöttek saját testükön.

Forrás: Görög-Római Mytologia Összeállította: Csiky Gergely Franklin-Társulat 1911