Római élet / Vallás / Görög-Római Istenek / Főistenek

Janus

Italia legrégibb istene, kitől minden dolog kezdetét származtatták. Csak a római mythologiában ismeretes; a görög mythosok istenei közül egynek sincsenek vele közös vonásai. Janus őrzi a világot, nála vannak a menny és föld kulcsai, ő távolítja el az ellenséges szellemeket s ő vezeti az évek és napok lefolyását.
Minden munka jó kezdete és szerencsés befejezése az ő kezében van. Azért az év első hónapját róla nevezték el (Januarius) s új év napján tartották ünnepét, melyen ajándékokat és üdvözleteket küldtek egymásnak. Áldozatul tejjel és mézzel készült kalácsot és sóval meghintett pörkölt búzát mutattak be neki.

Numa Pompilius híres templomot emelt tiszteletére, melynek ajtai béke idején zárva, háborúban nyitva álltak. Hét századon át, egész Augustus császárig, csak egy ízben volt bezárva Janus temploma, annyi háborút viselt a hódító római nép.

Janust két arccal ábrázolják, melyeknek egyike előre, másik hátrafelé tekint. Jelentését többfélekép magyarázzák. Vagy a bölcsességet jelenti, mely a múltba visszatekint s előre látja a jövőt, vagy a munka jó kezdetét és szerencsés befejezését, s azért az egyik arc ifjat, a másik aggastyánt ábrázol.

Vannak négyarcú Janusfők is, melyek a négy évszakot vagy a négy világtájat jelentik.

Forrás: Görög-Római Mytologia Összeállította: Csiky Gergely Franklin-Társulat 1911