logo

XXIII September AD

Augustus foruma.

Kr. e. 2. Februarius havának Nonaeján (5-én), Concordia ünnepén avatták fel a Forum Augustumot, Róma akkori legszebb és legnagyobb főterét (pulcherrima operum, Plin. NHXXXVI. 24 [102]).
Az időzítés nem volt véletlen: Augustust ugyanis ezen a napon ruházta fel a senatus a „haza atyja” (pater patriae) kitüntető címmel. Az eseményről Ovidius patetikusnak tűnő sorokkal emlékezett meg a Fastiban (II. 127-130, Gaál László fordítása):

Ó, szent atyja hazánknak! A nép, a tanács, a lovagrend így
a mi rendünk is tégedet így nevezett.
Érdemedért van e név. Késett igaz elnevezésed, mert rég atyja
gyanánt tisztel az emberiség.
Az vagy a földön alant, ami Iuppiter égi lakában:
istenek atyja az ott, emberek atyja te itt!

A tér középpontjában Mars Ultor temploma állt, amely negyven évvel a philippi csata után még mindig a Caesar-gyilkosok megbüntetésére emlékeztette a rómaiakat. A templom cellájában Mars, Venus és az istenné avatott Iulius Caesar szobra emelkedett, a templom lépcsősora felett Mars, Venus, Fortuna, Romulus, a Palatinus-hegy és a Tiberis allegorikus alakja volt látható. A szentély architrávját az építtető neve díszítette: „Látja, hogy Augustus van a homlokzatra felírva / és hogy e név által temploma még ragyogóbb” énekelte Ovidius (Fasti V. 567-568).
A feliratot mindössze egyetlen megmaradt betű és egy szám alapján Alföldy Gézának sikerült bravúrosan rekonstruálnia. Augustus ebben az évben lett tizenharmadszorra és utoljára consul, s unokája és egyben kiszemelt utódja, Lucius Caesar is ebben az évben öltötte fel a toga virilist, és nyerte el a senatustól a kitüntető princeps iuventutis címet.
Bár a forumot már korábban (talán Kr. e. 5-ben, Augustus tizenkettedik consulsága idején) megnyitották a nagyközönség előtt, a hivatalos ceremóniával még három évet vártak. A templom átadásán részt vett Lucius és Gaius Caesar is (Dio LV. 10,6).

Augustus a Res gestaeben külön is szükségesnek vélte hangsúlyozni, hogy „a Bosszuló Mars templomát és a Forum Augustumot a hadizsákmányból vásárolt saját telkemen építtettem fel” (RGDA 21,1), vagyis hogy az istenek tiszteletére és a köz javára szolgáló épületegyütteshez sem az állam pénzét nem használta fel, sem a proscriptiók átkos emlékű szokásához nem nyúlt.
A civilis princeps állítólag egészen visszafogottan viselkedett az építkezés során: „forumát keskenyebbre építtette, mert nem tudta magát rászánni, hogy a szomszédos házakat tulajdonosaiktól elvegye” (Suet. Aug. 56,2).
Augustus a Mars Ultor-templomban helyezte el a parthusoktól Kr. e. 20-ban visszaszerzett hadi jelvényeket, és Spannagel szerint a philippi csata után felajánlott hadizsákmány is ide került.

Forum Augustum ily módon a római nép fenségét (maiestas populi Romani) és a Római Birodalom nagyságát is reprezentálta: a győztes tábornokok a háborúkból hazatérve itt ajánlották fel a hadizsákmányt; a provinciákba katonai feladatokkal kiküldött helytartók innen indultak el állomáshelyükre; a senatus itt folytatta le a tárgyalásokat a hadüzenetekről (Dio LV. 10,1-5; Suet. Aug. 29,1-2). Talán a „világbirodalom”-ideológiával is összefügg, hogy itt helyezték el Apellés két vásznát, amelyek Nagy Sándort ábrázolták (Plin. NH XXXV. 27 [93-94]).
Az egyik képen a Dioskurosok (Castor és Pollux), valamint Niké (Victoria) társaságában jelent meg; míg a másikon száguldó harci kocsiban, amely mögött a hátrakötött kezű Arés (Mars) volt látható. „A két képet mondja Plinius az isteni Augustus forumának legforgalmasabb részén állította fel tartózkodó egyszerűséggel.” (Később Claudius kivágatta a képekből Nagy Sándor arcát, és a helyükre Augustusét helyeztette.)
A forumot egyébként nem kifejezetten porlepte emléktárgyak múzeumának szánták: a senatusi ülések mellett számos bírósági ügyet is itt tárgyaltak, és legalább egy ízben még kocsihajtó versenyt, sőt vadállathajszát (venatio) is rendeztek a téren (Dio LVI. 27,4).

A tér mértani középpontjában magának Augustusnak a szobra magasodott, amint triumphatorként a Napisten mintájára négylovas fogaton száguld.




Grüll Tibor



Grüll Tibor (1964) a Pécsi Tudományegyetem docense, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem magántanára, a Szent Pál Akadémia tanszékvezető főiskolai tanára. Fő kutatási területe a korai császárkor, valamint a római kori zsidóság és kereszténység története.


Forrás: Grüll Tibor „Kőre írt szavakkal" Az Augustus-forum szerepe a római történelmi emlékezet formálásában