logo

XXI September AD

A háború második éve (102)

23. Fr. 57-58. Traianus volt mely Duna parti nagyvárosból indul meg a hadjárat továbbfolytatására. A parton bal felől magas falakkal körülvett erősség, több négyszögű, oszlopcsarnokos nagy épület emelkedik belsejében. Mellette jobbra térés amphitheatrum. A nézőtér és aréna üresek. Jól megkülönböztethetők a látogatóknak fokozatosan emelkedő padsorai, a körönd, s a második emelet ablakai.
A csoportodat jobb oldalán előcsarnokos ház. A parton nagy mozgalom uralkodik. Az erősség aljában a katonák nagy hajókat raknak meg mindenféle csomagokkal. A császár kíséretével s a zászlótartókkal közeledik, hogy a nyolc evezős által hajtott kisebb fajtájú biremisre üljön, melyet most egy hajóslegény vastag kötéllel szorít a parthoz.

24. Fr. 58-59. A császár kíséretével nagy folyón halad. Hajója gyönyörűen díszített kis biremis, hat evezőssel. Ő a habitaculumban ül legátusával és maga kormányoz. Mellette voltmivél nagyobb két evezős halad. E mellett mindenféle készlettel megrakott födeles hajó, végül a baloldal előrészén dereglye, benne a kormányos és négy ló minden szerszám nélkül.

25. Fr. 59-60. Megerősített parti városba érkeznek. A katonák kirakodnak. Traianus kiszáll kíséretével együtt.

26. Fr. 60-61. A hadsereg már Daciában van. Öt katona vezeti a főtisztek lovait. Az egyik pajzsot visel és kezében lándzsa. A gárdisták medvebőr fejdíszt hordanak, mely érckarikával van homlokukra erősítve; előttük kard, pajzs és fütykössel fegyverzett félmeztelen germánok mennek. Csak nadrágjuk van és bakancsuk. Traianus lovon ülve erdőn megy keresztül. Közvetlenül mellette egy légionárius vezeti a császár tartalék lovát. Két lovas vágtatva tér vissza jelenteni az ellenség közeledését.

27. Fr. 6162. Római lovasság megfutamítja a jazygokat.

28. Fr. 62-63. Meredek hegy aljában heves éjszakai ütközet, melyet az éj istennője a magasból néz. A rómaiak germán szövetségeseik segélyével elfoglalják ellenfeleik hadállásait. Egy megsebesült pileatus megöli magát, nehogy rabszolgaságra jusson. Háttérben három nagy társzekér, fegyverek-, élelmiszerekés edényekkel megrakottan. A középső tetején dák sárkány. Az elsőnek kerekére a dákok egy római foglyot feszítenek. A lovak megölettek, a kíséret elesett, s két dák ifjú holtan fekszik a dombtetőn.

29. Fr. > 63 -64. A légionáriusok táboruk megerősítésén fáradoznak. Traianus legátusaival a félig kész erősség falai között áll, szemlélve a munkát, s a szomszéd hegyek közöl dák monstre küldöttség járul eléje. A küldötteket három föveges, tehát főúr vezeti a császár elér s ők magok megilletődött arccal, kérő taglejtésekkel közelednek. Mögöttük a falakon kívül, öregek, férfiak, asszonyok, leánykák, fiuk s kis gyermekek. A küldöttek kétségtelenül kegyelemért esdenek.

30. Fr. 64-65. A katonák három dák foglyot, köztük egy fövegest kötöznek meg. A háttérben két katona által vezetett, s vetőgépet vagy társzekeret vontató öszvérek.

31. Fr. 65. Az első művésznek egyik legsikerültebb csoportozata: a sebesültek ápolása. A sziklára roskadt nehéz sebesültet társai segítik fölegyenesedni; a másik sérültnek az orvos beköti felső lábszárát. A két katona súlyos fájdalmát igen sikerültén illusztrálja a szobrász. Háttérben légionáriusok s három zászlótartó.

32. Fr. 66. Traianus legátusa kíséretében gyalog várja be az eléje vezetett dák foglyot. A császár mögött két kürtös és egy zászlótartó. A háttérben három katona által kísért két, öszvérek által vontatott hadiszekér (birotae) lövésre készen álló katapultokkal.

33. Fr. 66-67. Heves ütközet. A dákok magas dombon foglaltak helyet. A gyalogság germán auxiliumaival, szemben támadja meg homlokvonalukat, s mire a csata teljesen kifejlődik, megérkeznek a római lovasok is, hátulról rontva elleneik kedvező hadállásaira. E nem várt roham a császár részére hajlítja a csata sorsát. A harcmező dák halottakkal van borítva.

34. Fr. 67-68. A súlyos vereséget szenvedett dákok sűrű erdőbe menekülnek. Közöttök egy föveges. Talán maga a király. Útjokat sebesültek és halottak födik.

35. Fr. 68-69. A császár két legátusa és egy katona kíséretében az emelvényen áll. Serege, elől a zászlótartókkal, köréje gyülekezett, hogy meghallgassa beszédjét, a mi alig lehetett egyéb, mint az előbbi csoportozaton feltüntetett ütközetben tanúsított nagy vitézségért mondott őszinte köszönet.

36. Fr. 69. Kisebb római erősség. Körfalain belül sátor, s magas, egy ablakos, valószínűleg deszka épület. Az udvar dák foglyokkal van tele, közöttük négy pileatus. Őrizetükre két légionárius van kirendelve.

37. Fr. 70. Traianus mögötte legátusai a suggestumra helyezett széken ül, s jutalmakat osztogat. A kik megkapták, hálásan csókolják meg kezeit, a többiek várakozásteljesen állják körül az emelvényt. Két kitüntetett összeölelkezik nagy örömében.

38. Fr. 70. Az oszlopnak művészileg legjobban sikerült, de a legkínosabb benyomást tevő dombor csoportozata: a római foglyok kínzása. Három szerencsétlen a dák asszonyok kezébe kerülvén, ezek elkeseredésük és kétségbeesett dühökben a védteleneken töltik bosszújukat. Ruháikból teljesen kifosztva, égő fáklyákkal perzselik őket ketten-ketten, vállaik-, nyakuk és fejőkön, egy másik szörnyeteg pedig az előtérben összeroskadt, nyomorultnak fejére borítja a fáklya lobogó lángrózsáját. A szerencsétlenek kínjait festőileg véste arcaikra a művész. A csoportozat jobb oldalán magas, egyemeletes kőház.

39. Fr. 71-72. Traianus nagy folyó partján áll, hogy elinduljon a készen váró, szépen díszített kis biremisen. Közben légionáriusai két, talán követségben járó dákot hoznak eléje, kiket főtisztjei jelenlétében azonnal kihallgat. A biremisen lévő hajós türelmetlenül várja ura beszállását. A császári jármű előtt majdnem túlterhelt hajó. Egy katona a már lerakott csomagokat helyezgeti, más három pedig új rakományt hoz vállain. Két zászló közvetlenül a víz szélére van letűzve. A parton erősség a porta principalisszal, jobbra csinosan épült magas ház.

40. Fr. 72-73. Vízparton terjedelmes erősség, melynek főkapuján nagy tömeg katona tódul ki, teljes fölszereléssel, zászlaik alatt, hogy átkeljenek a hajóhídon. Traianus már átért a folyó túlsó partjára. Az ő és főtisztjeinek lovait katonák vezetik.

41. Fr. 72-74. Nagy terjedelmű erősség. Homlokzatát szilárd kockafal képezi. A jobboldalon kerek, ugyancsak kőkockákból épült bástya. Tőle balra négy magas és csúcsukon keresztfákkal kétszeresen összekötött gerendázat a vetőgép elhelyezésére; a körbástya falai között hasonló szerkezet két oszlopa látszik. A vár, bal, hátsó része cölöpfal, melyhez a jobboldalon kőfal csatlakozik. Ez előtt vonulnak el az öszvérek és ökrök által vont, fegyverek, élelmiszerekkel megrakott társzekerek kellő őrség kíséretében. A vár udvara tele van légionáriusokkal, a falak ormai szintén, s teljes készenlétben várják a támadást.

42. Fr. 74. Traianus dombon, melyre fakerítéssel ellátott út vezet állva értekezik egyik tábornokával. A csapatok a dombtetőre mennek, hol császárok tanácskozik. A háttérben várkastély van, ugyanoly vetőgép állvánnyal mint az előbbi csoporton.

43. Fr. 74-75. A háttérben kockakövekből épült dák fellegvár. Benn két nagy épület. Falain három vetőgép-állvány. Baloldalát hegység védi, a völgyben pedig cikk-cakk alakú sáncolat. Aljában íves kapu lévén, belső helyiségekre következtethetünk. Az előtért a császár és sűrű tömegekbe csoportosuló hadai foglalják el. Traianus vezéreivel! tanácskozik, körülötte zászlótartók s hátrább mindkét oldalon a sereg. Tovább jobbra a csapatok egy része a fölütendő tábor előmunkálataival foglalkozik: fatörzseket döntögetnek le, árkokat ásnak, sáncot hánynak.

44. Fr. 75. A császár két kísérőjével, látható szívességgel fogadja a két tagból álló, rojtos köpenyű, nadrágos, dák küldöttséget. A háttérben ellenséges vár.

45. Fr. 76-77. Traianus a táborban fényes áldozatot mutat be nagy segédlettel. .

46. Fr. 77. Traianus az áldozat után összehívja csapatait, s beszédet tart hozzájuk. Baljában sasfejű rövid kard. Mögötte a suggestumon két legátusa; vele szemben három zászlótartó. A sereg körülöttük csoportosul.

47. Fr. 78-81. A római had megindult. A dákok meglepetve, az előtörő nagy tömeg által, két sárkányukkal egy pileatus vezérlete alatt a hegyek közé menekülnek. A római sereg jelentékeny culturával bíró vidéken halad át. A csoportozat jobb szélén bekertelt udvaru faház, melynek tetejét fáklyával gyújtja meg az előőrsbe tartozó légionárius, míg társa a kerítést égeti el. E tanyától balra magas domb emelkedik, rajta nagyobb építmény, melynek csak hosszfala látszik. Jobbra a magaslattal összefüggően új láncolat húzódik, és e köré menekülnek a dák hadak.
Az előbb említett domb alatt hosszú palánkolás. Ugyancsak e magaslat alatt a keresztvölgyből folyó ömlik alá, mely át van hidalva. A híd lábas szerkezetéből következtethetjük, hogy a folyó aligha tartozik a nagyobb vizek közé. A folyó bal partján a víz mentén, hosszú, keményszerkezetű palánkolás, mely a három katona által őrzött hídfőtől a magas gerendákra helyezett propugnaculumig ér.
Az őrház egy légionárius éppen felgíújtjaa fából készült, s a látható két oldalon egy-egy ablak. Alatta széles magas kapu, melyen keresztülment már a császár, s épen a hídon lovagol két kísérőjével, hogy a jobb partra jusson. Kíséretének többi része vágtatva követi. Odább a folyó bal partján emelkedő halom alján kőház fafödéllel. Előtte lándzsákra szúrt dák fejek. Tovább hasonló épület. A katonák itt nagy munkában vannak. Egy részük fatörzseket döntöget le, mások a dákok árkolásait töltögetik be, hogy megkönnyítsék a sereg haladását. Pajzsaikat, sisakjaikat a földre rakták. Végül szélső baloldalán látjuk az előre haladó római sereget.

48. Fr. 81 82. A háború innen kezdve mindvégig hegyes területén folyik.
A légionáriusok kisebb méretű tábort építenek a szokott módon. Háttérben hegyek, s közöttük bárom katona sisakos feje látszik.

49. Fr. 82-83. Megerősített tábor. Benn egy kicsiny és két nagy sátor. Kapuja előtt a császár legátusai és gárdistái kíséretében, térdre boruló dák követet fogad. Jobbra hosszú vonalban a sereg. Elől egy főtiszt, kürtösök, zászlótartók stb.

50. Fr. 83-86. Az előtérben ökrök és öszvérek által vont, hordókkal megrakott társzekerek; a kíséretet gyalog katonák szolgáltatják. E készleteket, úgy látszik, a két légionárius által őrzött kis táborba szállítják. A jobbra húzódó hegyék között négy kerek épület, melyeket egymásután szállnak meg a római seregek. Tovább nagy erősség; balszöglete mellett nyitott kapu, utóbbi fölött két vetőgép tornyocska vagy őrállomás. Helyőrsége úgy látszik elhagyta. A hegyek között nyíló völgyeket a támadó sereg egészen elárasztotta. A csoportozat jobb szélét Traianus foglalja el legátusaival.

51. Fr. 86-88. Megérkezett A. Lusius Quietus mór lovassága, űzve az erdőbe futamodó ellenséget. Nyeregtelen harci méneken ülnek; rövid köpenyt viselnek; lándzsával és kerek pajzzsal fegyverezzék. Hajók gondosan meg van göndörítve. Útjuk halott és sebesült dákokkal van tele.

52. Fr. 88-89. A római sereg ismét tábort épít. Munkaközben egy katona arcul üti társát.

53. Fr. 90-91. Nagyobb megerősített tábor. Benn a baloldalon pompás sátor. A porta principális fölött fa-emelvény. Ettől jobbra a falakon catapultok lövésre készen. A jobb rész előterében nagy farakások a vetőgépek használatára. Egy vetőgép már működik, s a mellette lévő légionárius épen fölpattantotta a húrt. Ide iparkodik a tableau baloldalán ábrázolt, két öszvér által vont vetőgép kísérete is. A lőtelepet nagy tömeg katona veszi körül. A csoportozat baloldalán Traianust tünteti föl a művész, a mint legátusai kíséretében követségbe érkezett föveges dákokat fogad.

54. Fr. 91-93. Ütközet. A tableau bal szélén négy, pikkely-páncélos sisakos alak. Az előtérben most szerepelnek először a parittyások. Rövid ujjú chitont viselnek, vállaikon lebegő, jobbfélen csattal összefoglalt köpeny, melynek szárnyát a pajzsot hordó balkarjukra fektetik. Köpenyük így födve és védve balvállukat, mellükön a nyakról lefüggő, s. a balkarig terjedő kötényt képez, melybe parittya köveiket rakják. Köveik simított ovalisok, s kötél parittyával hajítják azokat. Velők együtt küzdenek a germánok és rómaiak. A dákok pozíciója kellően meg van erősítve. A hegyek közé fészkelik magokat, s azoknak ormaira tűzték ki sárkányukat, zászlaikat.
A völgyet pallisadokkal zárták el, s a föléjük helyezett vetőgépet ketten látják el. Tovább jobb felé fönn a magaslaton, és az alatta terülő dombok között őrház és citadella. Utóbbi mellett jobbés balról pallisadok. Az ütközet hevesen folyik. A domborkép előrészén küzdő dákokat az erődítményben levők a vetőgéppel támogatják. E csoportozaton föltűnően sok kalapos, dák lévén föltüntetve, föltételezhetjük, hogy Decebal, táborkarával együtt részt vett a harcban, mely dacára a nagy erőfeszítéseknek a hazáját védő nemzet hátrányára látszik eldőlni, mert a csoportozat jobb oldalán még a kalaposok is fejszét fogtak, hogy az erdő hatalmas törzseit ledöntögetve, megakadályozzák a légiók betörését hegyeik közé, hova a dák csapatok egy része már megkezdte visszavonulását.

55. Fr. 93-95. A csoportodat baloldalán a magaslaton Traianus csapatai szorgalmasan dolgoznak táboruk építésén. A völgyet légionáriusok szállották meg. Jobbra, háttérben a császár áll környezetével, s két katona megkötözött pileatus dák foglyot visz eléje. A jobb oldal alsó részén a katonák pajzsaikat letéve erdőket irtanak. Fönn a hegyek között légionáriusok mennek.

56. Fr. 95-97. Ütközet, melyben a rómaiakat germán auxiliumaikon kívül íjászok is segítik. Új szövetségeseik hegyes sisakot, rövid ujjas inget viselnek és hosszú, majdnem földig érő szoknyát. Az új ellenfelektől megrémült dákok tömérdek sebesültet és halottat hagyva hátra, palánk erősségbe menekülnek. Háttérben erdő.

57. Fr. 97. Sziklák közé épített, s pileatusok által vezérlett helyőrséggel védett várat, a légionáriusok testudot alakítva támadnak meg. A várbeliek köveket dobálnak ellenfeleikre.

58. Fr. 97-98. Traianus két legátusa kíséretében. Mögötte légionáriusok. Két katona levágott dák fejet visz eléje. A vidéket hegyek borítják.

59. Fr. 98-99. Ismét ütközet. A dákok utolszor jelennek meg nyílt harcban. Légionáriusok, parittyások és germánok küzdenek velők. Traianus javára dőlvén el a csata, a dákok hegyeik közé menekülnek. A bal oldal előterében jelentékeny római tartalék. A jobb oldal felső részén dák palánkerősség.

60. Fr. 100. A császár megerősített táborban emelvényen foglalt helyet kíséretével együtt, s maga köré gyűjtvén seregeit allocutiót tart, vagy rendeleteket ad ki. A tábor jobb oldalán vetőgépek használatára szánt farakások. A tábor magaslaton fekszik, jobb felén halom, melynek aljában a légionáriusok erdőt irtanak.

61. Fr. 101-102. A tábor kis patak mentén pihenőt tart. A háttérben kerek bástya, s négyszögű kisebb tábor, melyből a katonák zsákokkal hordják ki a sereg közt kiosztandó készletet. Két légionárius a császár lovait tartja; a jobb oldalon Traianus legátusaival, mögötte zászló-tartók és a sereg.

62. Fr. 102-104. Traianus suggestumon ül, mögötte legátusai. Előtte térdre borulva a kegyelmet kérő Decebál, közvetlenül mellette ugyanily helyzetben a király egy főtisztje fedetlen fővel; az oldalt térdelő harmadik föveges alak a császár térdeit érinti. A királyt nagy kíséret követte, mely letéve fegyvereit, legnagyobb rész térdre borultan, fölemelt karokkal várja a győző föltételeit. Hátul zászlóik: sárkányok és egy vixillum. A háttérben nagy erősség, melyet a rómaiak, töltést (agger) építvén eléje a falak magasságáig, csak szabályszerű ostrommal tudtak bevenni.

63. Fr. 104-105. Froehner szerint (kis kiadás) Sarmizegetusa. A várost erősség veszi körül. Lakossága házi állataival együtt a hegyszakadékba ménekül, melyet a férfiak elzárnak. .Házai kőből és fából épültek, elég csinosan. A csoportozat jobb oldalán a menekülők házi állatai,

64. Fr. 106. Traianus az emelvényen áll két legátusával. Az emelvény mellett signumok. Az előtte összesereglett csapatok a véres háború befejeztével ötödször kiáltják ki Traianust császároknak.

65. F. 107. Victoria a győzelmi táblán örökíti meg a két évi harc történetét. Az istenség a szokásos öltözetben ábrázoltatik. Bal lába sisakon nyugszik. Bal kezével az oltárra támasztott ovális és szélein levélkoszorúval díszített pajzsot fogja. Bal és jobb oldalon a dákok és szövetségeseik fegyvereiből összeállított pompás tropaeumok.



Forrás: Király Pál Apulum története