logo

XXIII Junius AD

Traianus fóruma

A római sas, miután meghódította Itáliát, az i.e. I. század végére hatalma alá hajtotta a Rajnától nyugatra, a Dunától délre fekvő egész Európát, Kisázsiát, Közel-Keletet és Észak-Afrikát. Az így kialakult Imperium Romanum területe három kontinensre: Európára, Afrikára és Ázsiára terjedt ki.
Traianus császár nem elégedett meg elődeinek e roppant hódításaival, katonai, gazdasági és politikai okokra hivatkozva megtámadta a hazánk területén éppen akkor virágzó fejlődésnek indult dák államot. Két, az i.sz. 101-102., valamint 105-106. évi háborúban a dákokat hősi ellenállásuk után legyőzte és területük nagy részét római provinciává alakította át. Augustus óta ez volt Róma legnagyobb hódítása.

Iulius Caesartól kezdve szinte szokássá vált, hogy a mindenható császárok győzelmeik emlékére csarnokokkal, szobrokkal, templomokkal, diadaloszlopokkal ékesített fórumokat építsenek, megteremtve a főváros politikai, köz és kulturális életének eme fontos gócpontjait. Így épültek fel az ősi piactér, a Fórum Romanum mellett a Capitolium és, a Quirinalis halmok lábainál, Caesar, Augustus, Domitianus, illetve Nerva fórumai. Ezek tőszomszédságában, amint erről feliratilag is megemlékezett, Traianus a dák zsákmányból - ex manubiis - megépítette saját, valamennyi pompáját túlszárnyaló fórumát, a Fórum Traianit.
Az új fórum kiképzését azonban nagymértékben akadályozta a Quirinalist és a Capitoliumot összekötő, mintegy 40 méter magas hegynyereg. Ezért először ezt kellett elhordani, s csak azután kerülhetett sor a 116 m hosszú és 95 m széles fórum felépítésére. Ez építészetileg több részre tagolódott. Augustus fóruma felől volt főbejárata. Itt emelkedett a hat oszloppal öt ívre oszló Porta íriumphalis - diadalmi kapu. Középső, nyitott íve bejáratul szolgált, a másik négyet, valamint a fölöttük levő koszorúszerü bemélyedéseket szobrok és domborművek díszítették; a homlokzaton a császár diadalkocsija meg a győztes hadvezérek szobrai állottak. A Porta triumphalis azóta elpusztult, de képét Traianus pénzei híven megőrizték.

A kapun túl terült el a fórum négyszögű atriuma, köröskörül két oszlopsoros, emeletes csarnokkal szegélyezve. Két szembenéző oldala félkörívben kinyúlt. A csarnok párkányát államférfiak és hadvezérek szobrai ékesítették. A szobrok elpusztultak ugyan, de a napvilágra került feliratok ma is tanúsítják, kik részesültek ilyen nagy kitüntetésben.
Az első szobrot a szenátus emelte Traianusnak 112-ben, békében és háborúban szerzett érdemeiért - de republica merítő domi forisque. Ez a felirat egyben azt is jelzi, hogy 112-ben a fórum már készen állt. 118-ban Hadrianus császár meg felesége, Sabina Augusta, majd a markoman háborúk kitüntetett vezérei kapnak szobrot, s így tovább az V. század közepéig, amikor Róma politikai jelentősége teljesen lehanyatlott.

Az átrium közepén állott Traianus hatalmas, aranyozott bronz lovas szobra. Mellette az egész fórumot szélességében átszelte a márványból és gránitból épült, oszlopsorokkal öt hajóra osztott Basilica Ulpia, a két emelet magasságú gyűlésterem. Oldalai ennek is félkörívben nyúltak meg, az átrium felőli lépcsőzetén pedig quadrigák állottak
Traianus szobrával. Itt kaptak helyet azok, a később Constantinus császár diadalívére átvitt dák foglyokat, főnemeseket és közrendűeket ábrázoló szobrok, amelyekből a különböző európai múzeumok még ma is mintegy harmincat tartanak számon. A Basilica északnyugati oldalához tapadt a két - görög és latin - könyvtár (Biblioteca Graeca és Latina). A közöttük levő tér közepén emelkedik Traianus oszlopa. A fórumot Hadrianusnak a Traianus tiszteletére épített temploma - a Templum divi Traiani - zárta le.



Bodor András