logo

XIX December AD

Maecenas ábrázolások

Maecenasról életében nem faragtak szobrot. Így külső arculatáról semmit sem tudhatunk. Horatius, aki saját magát kimerítően leírja (kövér volt, kistermetű, pocakos), magáról is nevetve mondja az igazat, az idő haladtával fekete haja őszbe vegyült, dereka megroskadt. Ez a közlékeny költő a barátjáról egy szót sem említ: nem dicséri, de nem is marasztalja el. Amit eddig Maecenasról mondtunk, mind más szerzőktől származik.
Ebből a korból számtalan szobor, herma, dombormű, vésett kő, gemma maradt ránk. A halottakról viaszmaszkot is készítettek, amit aztán a házi oltáron őriztek. A temetéseken ezeket a maszkokat rabszolgák viselték. (Szerintem a londoni Madame Tussaud Múzeum alapítója, mikor a forradalom idején Londonba menekült, ezt az igen ősi tudományt, művészetet vitte magával.)

Frandsen írja, hogy Meibom könyvének címlapján van egy Maecenas fej, egy érme megnagyobbítása. Az érme ezüstből van és egy szenátusi határozat értelmében verték. A fej mellet írás: Maecenas S. C., az érem másik felén Vergilius arcképe Vergilius P. Maro felirattal.
Visconti az Iconography Romaineban megemlíti, hogy Maecenas hosszú szakállt viselt, ami a rómaiaknál nem volt szokás ebben az időben." Jómagam nem tudtam rájönni, honnan vehette az adatot. Frandsen ellenben írkét másik gemmáról, az egyik - Visconti szerint - ha nem M. Agrippa, akkor Maecenas kell hogy legyen.
Az egyik gemma karneol, Solon műve, a Farnese-gyűjteményben; a másik Párizsban van a királyi könyvtárban, ametiszt, Dioscorides munkája. Egy idős férfit ábrázol. Visconti szerint kitűnő munka. A két gemma két különböző korú férfit ábrázol, hasonlóságot nem lehet felfedezni köztük.

A capitoliumi múzeumban van egy márvány herma. A két gemma és a szobor között van valami hasonlóság. Az ókori lexikon közöl egy Maecenas-arcot, Dioscorides munkáját; szerintem megérdemli, hogy megjelenjék e könyv lapjain. Méltóságteljes fejet ábrázol.



Forrás: Cser Lászlóné - A halhatatlan Maecenas