logo

XXI Quintilis AD

Sextus Propertius

romaikor_kep



Propertius, Sextus (Assisium, ma Assisi, Kr. e. 50 körül – Róma, Kr. e. 15 körül) római költő.



Ismert nemzetségből származott, rokonai Antonius híveiként vettek részt a polgárháborúban, ezért a családi vagyon nagy része Kr. e. 41-ben a veterántelepítések áldozata lett. Propertius irodalmi és filozófiai tanulmányokat folytatott; nem vett részt a közéletben, a principátus politikájával szemben eleinte fenntartásai voltak.
Első verseskötetének megjelenése után – amely Kr. e. 28-ban páratlan sikert aratott – Maecenas felfigyelt rá, s körébe vonta. Ennek hatására erősödött verseiben a római hazafias jelleg, ellenzékisége enyhült, de szerelemcentrikus felfogását nem adta fel. Mindez alapvető élményéhez, a Cynthia (valódi nevén Hostia) iránt Kr. e. 29 és 24 között érzett szerelemhez is kötődik, amely végigkíséri egész életpályáját.

Kilencvenkét elégiája maradt fenn, összesen 4 könyvben. Második kötete Kr. e. 25-re, a harmadik Kr. e. 22-re datálható, az utolsót már halála után adták ki. A kiadások dátuma hipotetikus, de a versek száma is, mert a költő kompozíciós szertelensége miatt a kézirati hagyományozás szerint többször egy szám alatt két-két vers is található. Költészetét a szélsőséges individualizmus, a passzivitás, a szerelemközpontú szemlélet jellemezte. Legfőbb témája a szerelem volt, amely féktelen szenvedélyként jelentkezik, míg Cynthia kacér, nagy lábon élő, könnyelmű és hűtlen szereplője a Cynthia-daloknak.

Már első kötetében teljes érettséggel lép elénk, kialakult egyéni vonásokkal. Sajátosan szaggatott stílusa, már-már az érthetetlenségig fokozott tömörsége és szabálytalan metrikája nehéz olvasmánnyá teszik műveit.
Maecenas hatására a második könyvtől kezdve megszaporodnak a közéleti utalások lírájában: ünnepli a párthusokon győzelmet arató imperátort, a spártai életmódot dicsőítő versében pedig engedményeket tesz a principátus erkölcsi felfogásának is, valamint elsiratja Augustus korán elhalt unokaöccsét. Nem írt eposzt, noha ezt Maecenas többször is tanácsolta neki. A negyedik könyv bravúros elégiafüzére, a Római Elégiák bravúros technikájú vállalkozás Róma ünnepei, helynevei vagy az actiumi győzelem megéneklésére.

Hatása már Ovidiusra is számottevő volt, később, a középkorban a reneszánsz költői hivatkoztak szívesen rá. Magyarországon Balassi Bálint, Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor verseiben bukkan fel először több motívuma.


Források
Pecz Vilmos: Ókori lexikon (ISBN 9639374113)

Szakirodalom
Falus Róbert: Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
Falus Róbert: A római irodalom története, Gondolat, Bp. 1970.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Propertius