logo

XXIV Junius AD

Római nők a hatalom vonzáskörében IX.

Messalina ajándékba kapott a sorstól egy császárt, de hét év alatt eljátszotta esélyét, hogy férje mellett a trónon maradhasson, és fia, Britannicus örökölje a császárságot. Életével fizetett gátlástalan mohóságáért. Utóda, Agrippina megmérgeztette Claudiust, és saját fiát, Nerót ültette a trónra, az pedig vetélytársát, Britannicust mérgeztette meg, hogy megtarthassa a trónt.

A történelem iróniája, hogy Nero azért ölette meg első feleségét, Messalina (és Claudius) lányát, Octaviát, hogy feleségül vehesse a Messalina által öngyilkosságba kergetett Poppaea Sabina hasonnevű leányát. Anyját, Agrippinát viszont, aki ellenezte válását Octaviától, részben Poppaea kedvéért, részben a korlátlan hatalomért gyilkoltatta meg. Így tehát a dinasztia kihalása végső soron három hatalomra éhes császárné küzdelmének a következménye volt: a köztársasági arisztokrácia színe-java, hölgyeinek segítségével, százhúsz év alatt sikeresen kiirtotta magát.

A birodalom delelőjén, 163-ban Marcus Fronto, szónok és nyelvtudós, Marcus Aurelius császár és a társuralkodó, Lucius Verus nevelője Verusnak írott egyik levelében megjegyzi: ”Életemben egyetlen őszintén melegszívű rómaival sem találkoztam. Nyelvünkben szerintem azért nincsen szó erre az erényre, mert Rómában senki sem igazán melegszívű.”
Naplójának tanúsága szerint Marcus Aurelius egyetértett Fronto megfigyelésével, amelyet ő elsősorban a patríciusokra vonatkoztatott. Róma történetének ismeretében nehéz ellentmondani nekik.




Forrás:

Csokits János:
Római nők a hatalom vonzáskörében a köztársaság végén és a császárkor elején