logo

XXII Aprilis AD

Tiberius Gracchus ifjúsága.

Ti. Sempronius Gracchus Kr. sz. előtt 163-ban született apjának második consulsága alatt. Apját még gyermekkorában elvesztette. Az első politikai befolyást rá kétségtelenül P. Scipio Aemilianus gyakorolta, aki anyai ágról rokona, később pedig sógora lett. Ennek a nagy hadvezérnek oldalán teljesítette első katonai szolgálatát is, a harmadik pun háború idején, 147-ben, amidőn mint 16 éves ifjú elkisérte ,Scipiót Afrikába. A táborban kiváló férfiak gyűltek össze, a Scipio-ház barátai, C. Laelius, Panaetius és Polybius, akikkel az ifjú, aki rettenthetetlen. bátorságával tüntette ki magát, minden valószínűség szerinte gyakran érintkezett.

Midőn 146-ban Megarát, Carthago elővárosát megrohamozták, Tiberius volt az első a falakon, a későbbi történetíró és consul Fannius Straboval együtt. E hőstett után az ifjú a sereg kedvence lett, viszont ő az első fiatalság rajongásával vette körül sógorát, a nagyhírű hadvezért.


Összeköttetése App. Claudius Pulcherrel

Visszatérése után beválasztották az augurok papi testületébe, melynek több évtizeden át apja is tagja volt. Itt ismerkedett meg a nyughatatlan szellemű App. Claudius Pulcherrel, aki csakhamar megkedvelte és erőteljes egyéniségével kétségtelenül nagy hatást gyakorolt a jó erkölcsű, szelíd tekintetű, nyugodt és komoly ifjúra. App. Claudius nem volt megelégedve a fennálló optimata kormányzattal és elégületlenségének, mint mindegyik Claudius, ő is erőszakos és alkotmányellenes módon adott kifejezést.
Mint consul 143-ban jogtalanul háborút viselt a salassusok alpesi hegyi népe ellen s dicstelen hadi vállalkozása után a senatus és a néptribunok ellenére is megtartotta a diadahmenetet. Magatartásával sok ellenséget szerzett. Scipióval is rossz viszonyban volt, amióta vele szemben a 142. évi censor-választáson elbukott.

Az App. Claudius és Tiberius közötti barátság megpecsételődött, amidőn Tiberius elvette a consularis-nak lányát, Claudiát, akitől azután három gyermeke született. Ezáltal politikailag döntött. Elváltak útjai a sógoráétól s a Scipio körül csoportosult mérsékeltektől s az elégületlenekhez csatlakozott.


Forrás: Szász Béla - Földkérdés Rómában (Budapest 1935)