logo

X December AD

Lex duodecim Tabularum

A Kr.e. 5.században (451-449) keletkezett ún. XII. táblás törvények már megszabták az utak kialakítását, amennyiben meghatározták az utak kialakítandó szélességét. Az összeállított törvénytár VII. táblájának töredéke szerint az út 8 római lábnak (pedes) megfelelő szélességűnek kellett lennie. Ez kb. 2,36m321, amely csak az egyenes szakaszokra vonatkozott elvileg, a kanyarulatokban ez ennek a két-szerese, azaz 16 pedes.

[TAB.VII.(6)322] Viae latitudo ex lege XII tab. in porrectum octo pedes habet, in anfractum, id est ubi flexum est, sedecim

Erre valószínűleg a hosszabb, kevésbé fordulékony szállítójárművek miatt lehetett szükség, bár az egyenes szakaszok viszonylag szűk mérete nem, vagy csak szűkösen biztosít megfelelő távolságot két, egymás mellett elhaladó teherrel megrakott járműnek sem.

A Kr.e. 451-449-ből származó törvényi szabályozásból az nem derül ki, hogy milyen típusú utakra vonatkozik ez a megkötés. Nem kizárt, hogy egyáltalán nem távolsági utakról lehet szó itt, hisz az első komolyabb távolsági út csak a Kr.e. 4. században épült ki. Sokkal valószínűbb, hogy parcellák, ill. birtokok közötti út szélességét szabályozták, és nem a távolsági utak építési előírásait tartalmazzák.

Egy másik töredék az utak kövezésére utal.

TAB.VII. [Praeterea] lex iubet XVI [in anfracto fle]xuque pedes [latas] esse vias, ut [adiciat: VIAM MUNIUNTO: NI SAM DELAPIDASSINT, QUA VOLET IUMENTO AGITO)

Érdekesség, hogy a delapido ige egyaránt bír kövektől megtisztítani, és kikövezni jelentéssel.

A munio ige jelentése arra utal, hogy valamilyen módon jobban megépített, ill. megerősített út meglétéről van szó, ahol igásállatok (iumentum, n.) hajtása történik.

A Kr.e.5.században valószínűleg még nem számolhatunk útkövezéssel, miután az első kőborított futófelületű út, a via Appia Kr.e. 4. században történt megépítése után is csak a Kr.u. 296-ban kapott kőburkolatot.
A forráshely igásállatok által vontatott (teher)járművek közlekedésére is utalhat, amelyek számára kővel megerősített utakat építettek már, amely a később is leggyakrabban használt döngölt köves technikával épített úthoz hasonló. Mindezek mellett legvalószínűbb azonban, hogy egyszerűbb parcellahatároló, esetleg árkokkal kiépített földutak létrehozásáról van szó.



Forrás: Részlet Bödöcs András - A római kori úthálózat térinformatikai vizsgálata (Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar)