logo

XIII December AD

Lex et constitutio divi Augusti

[21] (...) Limitibus latitudines secundum legem et constitutionem divi Augusti debemus, decimano maximo pedes XL, kardini maximo pedes XX, actuariis [autem] limitibus omnibus decimanis [et] kardinibus pedes XII, subruncivis pedes VIII. [Limitibus omnibus] in mediis tetrantibus lapides defigemus ex saxo silice aut molari aut ne deteriore, politos, in rotundum crassos pedem, in terram ne minus habeant pedes II, supra terram sesquipedem. Inscribendi nobis una sit ratio. Hanc itaque ex omni opere certissimam eligamus, et hac potissimum utamur. Decimano maximo et kardine maximo omnes lapides in frontibus inscribamus, reliquos in lateribus clusaribus.


Hyginus Gromaticus Constitutio Limitum művének egyik cikkelyéből van tudomásunk egy olyan törvényről, amely szabályozza a centuriatio során kialakított utak szélességét. A földosztás kivitelezésénél a fő irányban kialakítandó K-NY (decimanus (=decumanus) maximus), ill. É-D (kardo maximus) főutak szélességét 40, ill. 20 pedesben (azaz 11,8m, ill. 5,9m) állapítja meg. Ugyanakkor ellenpéldát is megemlít, amikor pont fordítva a cardót alakították ki szélesebbre.
A főtengelyekkel párhuzamos „gyorsforgalmú” (actuarius) utak szélességeként 12 pedest (3,54m), az ennél kisebbek utaknak 8 pedest (2,36m) jelöl meg. Figyelemre méltó, hogy a két főtengelyt nem egyforma méretűnek határozza meg, ugyanakkor az ezekkel párhuzamos kisebb gyűjtő-, ill. alsórendű utak méretében nem tesz különbséget.

Az említett törvény kiadási ideje bizonytalan. Campbell szerint Agugustus egyik törvényére hivatkozik Hyginus, ugyanakkor Augustus idejéből nem ismerünk olyan földtörvényt, amely a földek kiosztását szabályozná.
A „lex divi Augusti” ugyanakkor vonatkozhat esetleg magára Traianusra, aki szorgalmazta Italia szerepének megerősítését különféle rendeletekkel, mint ahogy hangsúlyt fektetett a veteránok itáliai letelepítésére is. Ez a folyamat, amely az érmeken is megjelenik, a „restitutio Italiae”. Valószínűleg ennek a folyamatnak az egyik törvényére hivatkozik Hyginus.



Forrás: Részlet Bödöcs András - A római kori úthálózat térinformatikai vizsgálata (Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar)