logo

XIV December AD

A jogos és jogtalan háborúról

„A legjobb állam nem indít háborút, kivéve ha szerződésben vállalt vagy puszta fennmaradásáért vívott háborúról van szó. Azonban ezeket a legostobábbak számára is nyilvánvaló büntetéseket a szegénységet, a száműzést, a tömlöcöket, az ütlegelést az egyes emberek gyakran elkerülik, mivel fennáll a gyors halál lehetősége. Az államok számára azonban éppen az a halál a büntetés, amely úgy tűnik, hogy az egyes embereket a büntetéstől megszabadítja, az állam berendezkedésének ugyanis olyannak kell lennie, hogy örök lehessen. Ezért nem természetes folyamat az állam elpusztítása, eltérően az embertől, aki számára a halál nem csupán szükségszerű dolog, hanem gyakran még kívánatos is. Akárhányszor egy állam megszűnik, megsemmisül vagy elpusztul, úgy ez — hogy kicsit a naggyal vessük össze — bizonyos tekintetben hasonló ahhoz, mintha az egész világ pusztulna el, és omlanék össze.

(35) Az igazságtalan háborúk azok, amelyek indítására ok nélkül kerül sor. Igazságos háborút ugyanis csak akkor lehet viselni, ha sérelem megbosszulásáról, vagy ellenség elűzéséről van szó. Egyetlen háború sem minősül igazságosnak, kivéve, ha előre bejelentették, megüzenték, vagy pedig a tulajdon visszaszerzésére irányul. Népünk azonban szövetségeseinek védelme során már valamennyi országot meghódította."



Cicero De republica 23. [34-35] Hamza Gábor ford.