logo

XXI September AD

Dion Chrysostomos .

(i. sz. 40-120)



A Kisázsiai Prusa (ma Brussza) városából származó rétor.



Cocceius Nerva császár római polgárjogot adományozott neki, ezért kapta a "Cocceianus" nevet. Chrysostomosnak, vagyis "Aranyszájú"-nak pedig azért nevezték el az i. sz. III. században, hogy megkülönböztessék a történetíró Cassius Dion Cocceianustól.
Eleinte, mint afféle nagybirtokos és háztulajdonos, idegenkedett a filozófiától, de Musonius Rufus (i. sz. I. sz.) megnyerte a stoikus filozófiának, s ezentúl a stoikus irányzat rideg és szigorú erkölcstanítása szerint élt és írt, sőt összeköttetésbe került a római stoikus ellenzékkel, amely Domitianus császár ellen szervezkedett: a mozgalom vezérét, Flavius Sabinust a császár kivégeztette (i. sz. 82), Musoniust száműzte, Diont pedig visszaparancsolta hazájába. Ekkor kezdődött hosszú vándorélete: megfordult a Borysthenes (Dnyepr) vidékén, eljutott Moesiába (Viminacium), s egész útján, minden állomásán előadott, szónokolt, erkölcsi kérdéseket fejtegetett a népszerű erkölcsprédikáció, az ún. diatribé szellemében.
Később visszatérhetett a száműzetésből, előadásokat tartott Olympiában (i. sz. 97) és Rómában, ahol 3 előadást, vagyis beszédet intézett Traianus császárhoz. 102-ben részt vett a császár diadalmenetén, amelyet dadai győzelmei örömére tartott, és Traianus később is kegyével tüntette ki. Élete végéig folytatta a gyakorlati erkölcs problémáival foglalkozó vándorprédikátori működését. Ezeket a prédikációkat (diatribéket) beszédeknek nevezte; 80 beszéde maradt ránk.

Egyik legérdekesebb és legnagyobb hatású diatribéje az Euboikos (Euboiai beszéd), amely könyvünkben A boldogok szigete címen szerepel, és a városi és falusi szegénységgel, s az idilli hangulatú események ürügyén a legégetőbb szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Dion nagy műveltségű író, eleven szellem, korának legünnepeltebb szónoka, Hellas rajongója, rokonszenves egyéniség. Az itt közölt beszéd is igazolja az ókor jelzőjét: aranyszájú.