logo

XXIII Januarius AD

Hőforrások

1. Van pedig néhány meleg forrás, amelyekből a legjobb ízű víz folyik, amit olyan jó inni, hogy sem a Camenae forrásból, sem az Aqua Marciából jövő vizet nem kívánjuk. Ezeket pedig a természet ilyen módon alkotja. Ha a mélyben timsó, kátrány vagy kén által tűz támad, tüzével áthevíti a felette lévő földet, az pedig forró gőzöket bocsát felfelé, és így, ha azokon a helyeken, melyek felette vannak, édes vizű források erednek, attól a melegtől érve felforrósodnak az erekben és így romlatlan ízzel törnek elő.

2. Vannak hideg vizű források is, amelyeknek sem szaguk, sem ízük nem jó. Ezek a lehető legmélyebb helyekről erednek, és átmennek a forró helyeken, és innen még hosszú távolságot futva be a földben, lehűlve törnek a felszínre, ízükben, szagukban és színükben is megromolva. Ilyen a Via Tiburtinán az Albula folyó és Ardea vidékén az ugyanolyan, kénesnek mondott szagú hideg források s a többi, hasonló helyeken. Ezek pedig, jóllehet hidegek, mégis látszólag forrnak, mert amikor a föld mélyében egészen forró helyre bukkannak, midőn a nedvesség és a tűz kölcsönösen összetalálkozik, a heves összeütközéstől erős levegőt vesznek magukba, s így a beléjük lehelt szél erejétől hajtva sűrűn bugyborékolva jönnek ki a forrásokon. Közülük azokat, amelyek nem nyitottak, hanem sziklákba vannak zárva, szűk ereken át a levegő ereje a dombok csúcsáig hajtja fel.

3. Ezért hát, akik azt hiszik, hogy a dombok magaslatán csinálhatnak kutakat, csalódnak, amikor a nyílásokat szélesítik. Mert akár egy bronzedény, amely nincs egészen a szájáig teletöltve, hanem befogadóképességének csak kétharmad részéig, és rátesszük a fedőt, mihelyt a tűz heve éri, forrásra kényszeríti a vizet. A víz pedig természetes ritkasága következtében magába fogadja a forróság erős lehelletét, s nem csupán megtölti az edényt, de a levegővel felemeli a fedőt is, és áradva ömlik. Ha pedig levesszük a fedőt, kibocsátja a belé lehelt levegöt és a nyílt levegőn rögtön helyén marad.
Ugyanilyen módon, mivel ezeket a forrásokat a szűkösség összenyomja, a vizek levegőtől bugyborékolva törnek a magasba, mihelyt azonban szélesebbre tárják őket, a folyékony elem ritkasága által elveszítve levegőjüket, leszállnak és visszanyerik vízszintes természetüket.

4. Azért gyógyító erejű minden hévíz, mert miközben bomló anyagok között forr fel, más hasznos tulajdonságot szerez. Mert a kénes források az idegek bántalmait hozzák helyre olyképpen, hogy hevükkel felmelegítik és kiégetik a testekből a káros nedveket. A timsósak pedig, amikor bénulás vagy más betegség által tönkretett tagok kerülnek beléjük, a nyitott ereken át melegítve, a kihűlést a meleg ellentétes erejével megszüntetik és a testnek lassanként visszaadják tagjai régi egészségét. A kátrányos vizek pedig a test belső bajait ivókúra útján tisztítva szoktak használni.

5. Van pedig olyanfajta hideg, nátronos víz is, mint például Pinna Vestinában, Cutiliaeban s más hasonló helyeken, amely ivókúrában szintén purgál, s áthaladva a hason, csökkenti a mirigyek daganatait. Ahol pedig aranyat, ezüstöt, vasat, rezet, ólmot és más hasonló dolgokat bányásznak, bővizű források találhatók, de ezek igen ártalmasak. Ezekben ugyanis megvannak a meleg vizek olyan hibái, mint például a kén, timsó, kátrány. És ha ivás által a testbe jutnak, és az ereken át az idegeket és az ízületeket érik, ezeket elmerevítik és megduzzasztják. Az idegek a felfúvódástól megdagadván, hosszában összehúzódnak és így az emberek vagy görcsössé, vagy podagrássá válnak, mivel ereik likacsait áthatják a legkeményebb, legsűrűbb és legridegebb dolgok.

6. Van pedig olyan fajta víz is, amely nem elég tiszta, s a tetején hab úszkál, olyan színű, mint a bíborszínű üveg. Ez különösen Athénben figyelhető meg. Ott ugyanis ilyen helyekről és forrásokból vezetik a vizet a városba és Pireus kikötőjébe, és ezekből senki sem iszik, csak fürdőzésre és más dolgokra használják, hanem kutakból isznak, és így kerülik el azok ártalmait. Troezenben ezt nem lehet elkerülni, mivel ott egyáltalán nincs másfajta víz, csak az, ami a Kibdeloszban van, így abban a városban mindenkinek, vagy legalábbis a túlnyomó résznek, beteg a lába. A Kilikia-beli Tarszosz városában van a Küdnosz nevű folyó, amelyben a köszvényesek lábukat áztatva megszabadulnak fájdalmuktól.

7. Van aztán sok másfajta folyó, amelyeknek különösségeik vannak. Így Szicíliában van a Himerasz folyó, ez ahogy eltávolodik forrásától, két ágra szakad, s az, amelyik Etruria irányában folyik, mivel édes nedvű földeken fut keresztül, végtelenül édes ízű, a másik ág pedig olyan földön halad, ahol sót bányásznak, ezért sós ízű. Továbbá Paraetoniumban és Egyiptomban, az Amon-jóshely felé vezető úton, valamint a Kasziosz hegyénél mocsaras tavak vannak, amelyek annyira sósak, hogy felszínükön valóságos sópáncél van. Több más helyen is vannak még források, folyók és tavak, amelyek, mivel sóbányákon folynak át, szükségképpen sóssá válnak.

8. Máshol pedig, ahol zsíros földereken át folynak, olajtartalmú források törnek fel, így például Szoloi kilikiai város mellett van a Liparisz nevű folyó; a benne úszókat és fürdőzőket maga a víz beolajozza. Hasonlóképpen akad Etiópiában olyan tó, ami bekeni az embereket, ha úsznak benne, és Indiában egy másik, ami derűs időben sok olajat bocsát ki. Aztán Karthágóban is van egy forrás, amelynek tetején olaj úszik, olyan szagú, mint a citrom héja. Ezzel az olajjal a juhokat is be szokták kenni. Zakünthoszban és Dürrhakhion valamint Apollónia környékén olyan források vannak, amelyek vízzel együtt rengeteg szurkot hoznak fel. Babilonban hatalmas tó van, ezt Limné Aszphaltitisznek nevezik, mivel tetején folyékony szurok úszik. Szemiramisz ezzel a szurokkal és téglából épült fallal vette körül Babilont. Továbbá Joppe mellett, Szíriában és a numidiai Arábiában szintén hatalmas tavak vannak, amelyek óriási tömegben vetik ki magukból a szurkot, s ezt azok szedik ki, akik a környéken laknak.

9. Ez pedig nem csoda, mert gyakoriak ott a kemény szurok bányái is. Amikor tehát a szurkos földön áttör a víz ereje, magával ragadja, s amint kilép a földből, elválik tőle, és így kiveti magából a szurkot. Kappadokiában, a Mazakaet és Tüana közötti úton is van egy olyan nagy tó, amelybe, ha akár nádnak, akár másfajta növénynek egy részét bemártjuk és másnap kivesszük, azt a részét, amit kihúztunk, megkövesedetten találjuk, az a része pedig, ami kint volt a vízből, megmaradt eredeti állapotában.

10. Ugyanígy, sok meleg víz buzog a phrügiai Hierapoliszban, s ebből a kertek és a szőlők köré is vezetnek ásott árkokban, ebből pedig évenként kőkéreg keletkezik. Így minden évben jobbra és balra földből szegélyt készítve vezetik be a vizet, és ezekből a kőkérgekből kerítéseket csinálnak a mezőkön. Ez pedig, úgy tűnik, természetesen úgy keletkezik, hogy azokon a helyeken és abban a földben, ahol a forrás ered, a tejoltóhoz hasonló természetű nedv van. Aztán, amikor ez hozzákeveredett, s a víz a forrásokon a felszínre tör, a nap és a levegő melege megszilárdulásra kényszeríti, ahogyan ezt a sós tavaknál is látni lehet.

11. Továbbá a föld keserű nedvéből kiinduló források erősen keserűek, mint például a Pontuson a Hüpanisz folyó. Forrásától kezdve mintegy 40 mérföldön keresztül igen édes ízű a vize. Aztán, ahogy arra a helyre ér, amit torkolatától 160 mérföldre van, egy egészen kicsi patakocska ömlik belé. Ez, amint beléfolyik, akkor azt a hatalmas folyamot megkeseríti, mert olyan fajta földön és erekben folyik, ahol szandarakát bányásznak, és ettől a víz keserűvé válik.

12. Mindezt pedig a földek sajátosságai okozzák különböző ízükkel, ahogyan a gyümölcsöknél is látható. Ha ugyanis a fák, vagy a venyigék, vagy a többi növény gyökerei nem a föld sajátosságainak megfelelő nedveket szívva adnák gyümölcseiket, minden helyen és vidéken valamennyinek ugyanolyan íze volna. De azt tapasztaljuk, hogy Leszbosz82° szigete a protroposz bort termi, Meaonia a katakekaumenitészt, Lüdia a tmolitészt, Szilícia a mamertinust, Campania a falernumit, Terracina és Fundi a caecubust, és több más hely is számtalan sokfajtájú és erejű bort. Mindezek másképp nem lehetségesek, csak úgy, hogy amikor a föld nedve a maga sajátos ízével a gyökerekbe hatol, táplálja a törzset, amelyen át a csúcsig jutva, a helyre és a maga fajtájára jellemző zamatot önti a gyümölcsökbe.

13. Ha a föld a nedvek fajtái tekintetében nem volna különböző és eltérő, nemcsak Szíria és Arábia nádjai és sásai és minden füve lennének illatosak, s nem lennének ott tömjénfák, s nem adnák a bors bogyóit, sem a mürrha golyóit, s Kürenében nem teremne vesszőkön a szilphion, hanem minden földön és bármely vidéken minden ugyanolyan fajtában nőne. A föld nedvének ezeket a tájak és a helyek szerinti különbségeit a világ hajlása és a közelebb vagy távolabb futó Nap sugara teszi ilyenné. Ezek a minőségek nemcsak ezekben a dolgokban, hanem a kisebb és nagyobb állatokon is megvannak. Mindezek nem így alakulnának, ha az egyes földek sajátosságai fajtáik tekintetében nem igazodnának a Nap erejéhez.

14. Boiotiában van ugyanis két folyó, a Kephiszosz és a Melosz. Lukaniában a Krathisz, Trójában a Xanthosz és Klazomena, Eriithrea, valamint Laodikeia mezőin vannak források. Ha az állatokat az év megfelelő idejében ezekhez a folyókhoz hajtják, hogy ott foganjanak, s egész idő alatt naponta odahajtják őket inni, ezért, még ha fehérek is, egyik helyen szürkéket, máshol feketéket, ismét máshol hollófeketéket ellenek. Így a víz sajátossága, amikor a testbe hatol, beleülteti a benne rejlő valamilyen fajta minőséget. Mivel tehát a trójai réteken a folyó közelében vörös igavonó állatok és szürke juhok születnek, mint mondják, Ilion lakói ezért nevezték azt a folyót Xanthosznak.

15. Vannak még halált hozó vízfajták is, ezek káros földnedveken átfutva vesznek fel mérges hatást. Azt mondják, ilyen volt Terracinában az a forrás, amelyet Neptunusnak neveztek, s ha ebből valaki óvatlanul ivott, meghalt. Ezért a hagyomány szerint a régiek befalazták. A thrakiai Khrobsban is van egy tó, amelytől nemcsak azok halnak meg, akik isznak belőle, hanem azok is, akik fürdenek benne. Thesszáliában meg van egy olyan forrás, amit sem juh nem kóstol meg, sem másfajta állat nem közeledik hozzá. Ennek a forrásnak szomszédságában bíborszínben virágzó fa áll.

16. Makedóniában szintúgy, azon a helyen, ahol Euripidész801 sírja van, az emlékműtől jobbra és balra két patak folyik egybe. Egyiküknek a partján szoktak a vándorok leheveredve enni, mert vizének jó íze van, ahhoz a patakhoz pedig, amelyik a sír másik oldalán van, senki sem közeledik, mert azt mondják, hogy halált hozó a vize. Árkádiában is van egy Nomakrisz nevű vidék, s itt a hegyekben a sziklákról csöpögő fagyos nedvek vannak. Ezt a vizet pedig Sztügosz hüdornak, a Styx vizének nevezik, és sem az ezüst-, sem a bronz-, sem a vasedény nem képes megtartani, hanem szétesik és feloldódik. Semmi másban csak öszvérpatában lehet megtartani és megőrizni, s a hagyomány szerint Antipatrosz is ilyenben vitette fiával, lollasszal abba a tartományba, ahol Alexandrosz volt, és ezzel a vízzel gyilkolták meg a királyt.

17. Az Alpokban, Cottius királyságban is van egy víz, amitől rögtön összeesnek azok, akik megkóstolják. A faliscusok területén, a Campanán, a cornetumi mezőn van egy liget, amelyben forrás ered, s ott madarak, gyíkok s egyéb csúszómászók csontjai hevernek. Továbbá vannak némely savanyú erű források, így Lünkesztoszban, Itáliában pedig Velia környékén, Campaniában Teanumnál s több más helyen; ezeknek olyan erejük van, hogy azokat a köveket, amelyek az emberek testében a hólyagban keletkeznek, ivókúrával összetörik.

18. Ez pedig természetes úton azért történhetik így, mivel erős és savanyú nedv van az olyan földben, amelyen áthaladva, az erek telítődnek erővel, s eképpen, mikor a testbe kerülnek, szétroncsolják, ha a vizekből leülepedett és megkeményedett anyagra bukkannak a testben. Hogy ezek a dolgok miért rombolódnak szét a savaktól, így figyelhetjük meg Ha egy tojást hosszabb időre ecetbe teszünk, héja meglágyul és feloldódik. Ugyanígy, ha ólmot, ami igen szívós és igen nehéz, edénybe teszünk, s ecetet öntve rá lezárjuk és letapasztjuk, az történik, hogy az ólom feloldódik és ólomfehérré válik.

19. Ugyanilyen módon a réz, amely még szilárdabb természetű, ha hasonlóan bánunk vele, eltűnik és rézgálic keletkezik. Éppen így a gyöngy is. Ugyanígy, ha kavicskövet, amelyet sem a vas, sem a tűz nem képes tönkretenni, tűzön átizzítjuk, s ecettel öntjük le, széthasad és feloldódik. Tehát amikor mindezt szemünk előtt látjuk így végbemenni, arra következtethetünk, hogy a természet hasonló módon gyógyíthatja a kőtől betegeket is a nedv ereje révén a savanyú vizekkel.

20. Vannak pedig még olyan források is, amelyek mintha borral volnának keverve, s van egy ilyen Paphlagoniában. Akik ebből bor nélkül isznak vizet, részegek lesznek. Aequiculaeban, Itáliában, valamint az Alpokban, a medullusok vidékén pedig olyan fajta víz van, hogy akik isszák, golyvásak lesznek.

21. Árkádiában viszont igen híres Klitor városa; ennek földjén barlangból tör elő az a forrás, amelyből ha iszik valaki, bornemissza lesz. A forrásnál egy epigramma van a kőbe vésve, a görög verssoroknak ez a tartalma: a víz nem alkalmas fürdésre, de még a szőlőnek is ellensége, mert ennél a forrásnál tisztította meg Melamiposz áldozatokkal Proitosz leányainak őrültségét, és a szüzek elméjének régi egészségét helyreállította. Az epigramma pedig így szól:
„Pásztor, ha nyájaddal Kleitorosz határára érkezel, és dél táján kínoz a szomjúság, meríts a forrásból és engedd, hogy kecskenyájad a forrásnimfáknál pihenjen. Bőrödre azonban ne hints fürdővizet, nehogy a hűs levegő megártson neked, amikor a bort élvezted. Kerüld a szőlővel ellenséges forrásomat. Itt egykor Melamposz, ő, aki Argoszból jött Árkádia vad hegyei közé, az áldozatot víz alá merítette, és kigyógyította Proteusz leányainak elméjét az őrültségből.”

22. Khiosz szigetén is van egy olyan forrás, hogy akik vigyázatlanul isznak belőle, eszüket vesztik, és ott ilyen értelmű epigramma van bevésve: jóllehet kellemes inni ebből a forrásból, de aki iszik belőle, annak érzékszervei kővé válnak. A vers pedig így szól:
„Édes annak a hűs italnak az íze, amit a forrás ad, de aki ivott belőle, annak értelme kő lesz.”

23. Susában pedig, ami a perzsák királyi városa, van egy kis forrás; akik ebből isznak, kihull a foguk. Arra is fel van írva egy epigramma, aminek ez az értelme: a víz kiváló a fürdésre, de ha megisszák, tőből kilazítja a fogakat. Ennek az epigrammának a sorai görögül így szólnak:
„Idegen, látod hogy víz folyik a sziklából, s ebben az emberek bízvást megmoshatják a kezüket, ha azonban a lombos mélyedésből veszel tiszta vizet, s azt csak csücsörített ajkad hegyével érinted is, még aznap földre hullanak a lakomák fűrészei, a fogak, s állcsontodban üres marad a helyük.”

24. Némely helyeken pedig olyan tulajdonságú források vannak, hogy az ott születőknek kitűnő énekhangot fejlesztenek, így például Tarszoszban, Magnesziában s más hasonló tájakon. Afrikában van Zama városa, amelyet Juba király kettős fallal övezett, és ott építtette fel királyi palotáját. Ettől 20 mérföldre van Ismuc városa; az ezt körülvevő szántóföldeket hihetetlen módon határolták el. Noha ugyanis Afrika a vadállatok, főképpen a kígyók szülője és nevelője, ennek a városnak a földjein egy sem él, s ha olykor odavisznek egyet, az rögtön elpusztul, s nemcsak ez az egy, hanem ha onnan máshová visznek földet, ott is. Azt mondják, ilyenfajta föld van a Baleárokon is. De annak a földnek más, még csodálatosabb ereje van, amiről én ezt hallottam:

25. Gaius Julius, Masinissa fia, aki az egész város földjeinek birtokosa volt, atyáddal, Caesarral együtt harcolt. Ő a vendégem volt. Így minden nap együtt lakva, beszélgetnünk kellett a philologiáról. Eközben, hogy köztünk a víz hatalmas erejéről és hatásairól esett szó, elmondta, ama földön olyan források, vannak, hogy akik ott születnek, azoknak kiváló lesz az énekhangjuk. Ezért mindig tengeren túli csinos ifjakat és felserdült szüzeket vásárolnak, s összeadják, hogy a tőlük születő gyermekeknek ne csak kitűnő hangjuk, hanem csinos alakjuk is legyen.

26. Mivel a természet ilyen és ekkora változatosságot osztott szét a különböző dolgokban, az emberi test bizonyos részben földből áll, de sokféle nedv is van benne, mint például vér, tej, veríték, vizelet, könny. Tehát ha a föld elemének egy ily csekély részecskéjében is oly sokféle ízt találunk, nem csoda, ha a föld roppant nagyságában a nedvek számtalan változatosságát fedezhetjük fel.
Ezeknek erein átfutva, a víz a nedvektől áthatva jut a források nyílásaihoz, és így, ezáltal a maguk fajtája szerint a források eltérőek és változatosak lesznek a helyek eltérése, a tájak milyensége és a földek különféle sajátosságai által.

27. E dolgok közül pedig vannak egyesek, amelyeket én magam láttam, másokat görögül írott könyvekben találtam, amelyeknek ezek a szerzői: Theophrasztosz, Timaiosz, Poszeidoniosz, Hegesziasz, Hérodotosz, Ariszteidész és Metrodorosz. Ők írásaikban nagy figyelemmel és végtelen nagy szorgalommal bizonyították, hogy a tájak sajátosságai, a vizek tulajdonságai és a területeknek az éghajlattól függő milyensége így oszlanak el. Az ő nyomdokaikat követve, ebben a könyvben megírtam a vizek sokféleségéről, amit elegendőnek véltem, hogy ezeknek a szabályoknak alapján az emberek könnyebben választhassák ki a vízforrásokat, amelyekből a felhasználásra vízvezetékeket vihessenek a nagy és kis városokba.

28. Mert valamennyi dolog közül semmi sem látszik annyira nélkülözhetetlenül szükségesnek, mint a víz, mivelhogy minden élőlény természete, ha megfosztják a terméstő1, erdei bogyókkal, hússal vagy halakkal, vagy bármilyen más ehető dologgal élve, fenn tudná tartani életét, víz nélkül azonban sem az élőlények teste, sem bármiféle étel nem jöhet létre, nem maradhat meg, s nem készíthető el. Ezért nagy figyelemmel és szorgalommal kell kutatni és kiválasztani a forrásokat az emberi élet egészségének érdekében.