logo

XXIII Junius AD

Aqua Appia

romaikor_kep



Róma első vízvezetéke. Kr. e. 312-ben Appius Claudius Caecus és C. Plautius Venox építtette. A 16,561 km hosszú vezeték nagy része földalatti (aquaductus subterranei), csak a Porta Capena melletti részt helyezték ívekre, majd az Aventinuson Decius és Sura fürdője után ismét a föld alatt folytatta útját.

Az ismert vezetékek közül a legmélyebben fekszik. Az Aqua Appiát Rómától keletre, 62 méternyire a tenger színe fölött levő forrás táplálta, ami a Via Praenestina közelében a hetedik és nyolcadik mérföldkövek között fakadt az Ager Lucullanuson, a vezeték végződése a Porta Trigemina közelében volt.

Az egészséges, friss víz 1,6 méter magas és 0,88 méter széles, 16,5 5 km hosszú vezetékben folyt, s ez az egy vízvezeték jó ideig kielégítette a lakosság igényeit. Az Aventinus, a Palatinus és a Capitolinus közötti igen sűrű lakosságot látta el vízzel.

Napi vízhozama 73,000 m3. Helyreállítói között Kr. e. 144-140-ből Q. Marcius Rex és Kr. e.11-4 között Augustus szerepel. A Spes Vetus melletti elágazását Aqua Augustának nevezik, ugyanis Augustus hozzátoldotta a via Collatina melletti forrás vizét.



Technikai adatok:



Névadása: Appius Claudius Caecus

Építési éve: Kr.e. 312

Hossza (km): 6,561

Magassága a forrásnál (m): 30

Magassága Rómában (m): 20

Teljes lejtése (m): 10

Kapacitás (m3/nap): 73 000

Célállomás: Circus Maximus (délnyugati vége) Mellékága van a legtöbb negyedben