logo

XXII Junius AD

Aqua Claudia

romaikor_kep



Róma két legnagyszerűbb csatornájának egyike volt, az Aqua Claudiát az Anio Novus-szal (vagy Aqua Aniena Nova) együtt Caligula kezdte el építeni 8-ban, és Claudius fejezete be 52-ben. Alig tízéves használat után bedőlt, s csak kilenc évvel később.
71-ben javította ki Vespasianus, majd újabb tíz év múlva Titus állíttatta helyre ismét. Az egész építkezés csak 88. júl. 3-án, a Tibur melletti mons Aeflanus alatti alagút elkészültével fejeződött be.

Az impozáns vezeték 69 kilométer távolságból (ebből 13 kilométert hatalmas íveken át) hozta a vizet, Két fő forrása a Caeruleus és a Curtius a via Sublacensis 38. mérföldkövénél ered. Ezekhez később egy harmadik forrást, az Albudinus csatolták, hogy növeljék vízhozamát. A római vízvezetékek közül ennek volt a második legjobb vize.

A vezeték jó része íveken futott, a város közelében az Anio Novusszal közös alépítményen osztozott, alul a Claudia, felül az Anio Novus vize folyt. A mai Porta Maggiore (porta Maia) eredetileg a vízvezeték egyik nagyszerű dupla íve volt, aminek segítségével a csatorna vizét a Via Labicana és a Via Praenestina fölött vezették. Domitianus kihasználva a víz kitűnő minőségét és magas nyomását, egészen a Palatinusra vezette, ellátva vele a császári palotákat vízzel.

Hossza 68,681 km (ebből 14 km-t 31 méter magas íveken), napi vízhozama 184 280 m3 volt (más adatok szerint 191 190 m3).

A mai Acqua Felice, amit a restaurátorának, V. Sixtusnak szerzetesi nevéről neveztek el (Fra Felice), valószínűleg az ősi Aqua Claudia egy helyreállított része. Ez lát el vízzel huszonhét nyilvános szökőkutat, és a város keleti részét is.



Technikai adatok:


Névadása: Claudius császár

Építési éve: 38 - 52

Hossza (km): 68,681

Magassága a forrásnál (m): 320

Magassága Rómában (m): 67

Teljes lejtése (m): 253

Kapacitás (m3/nap): 184 280

Célállomás: Porta Praenestina (délkelti oldal) Mellékága van a legtöbb negyedben