logo

XX Junius AD

Aqua Marcia

Q. Marcius Rex praetor építette Kr. e. 144-140-ben. Építésével a város bőségesebb vízzel való ellátását kívánták biztosítani, különösen azért, mert az Anio Vetus olyan rossz minőségű volt, hogy ivásra majdnem teljesen alkalmatlan.
Az új vízvezeték tervét először M. Aemilius Lepidus és M. Flaccus Nobilior censorok vetették fel Kr. e. 179-ben, de a terv megbukott, mert Licinius Crassus megtagadta, hogy a földjein vigyék keresztül.

A két létező csatornát elhanyagolták, pusztulásnak indult, ráadásul a rendszer akadozását jelentették azok a magánemberek, akik leeresztették a vizet saját ellátásukra. A senatus azért megbízta a praetort, hogy javítsa meg az öreg csatornákat, és építsen hozzá egy harmadikat, melyiket róla nevezték el. Ez az első olyan vízvezeték, ami magas íveken nyugodott.

A Capitolinust és környékét látta el vízzel. A vízvezeték hossza 91,424 km, napi vízhozama 187 600 m3 volt. Az építkezés teljes költsége 180 000 000 sestretiusra rúgott. Kr. e. 33-ban Agrippa, majd Augustus javíttatta ki, aki egy harmadik forrás vizével növelte vízhozamát. A vízvezeték egyes részeit a modern korig használták.

Vize tiszta és igen hideg, annyira friss, jó és egészséges volt, hogy építőjének a hálás rómaiak a Capitoliumon szobrot állítottak. A csatorna a Via Valeria oldalánál, Rómától harminchat mérföldre kezdődött.
A via Latina hatodik mérföldkövénél a vízvezeték csatlakozott az Aqua Tepulához és az Aqua Iuliához, s hat mérföldet közös alépítményen tették meg. Mint Róma legmagasabb vezetéke képes volt vízzel ellátni a Capitoliumot. 1870-ben a vezetéket helyreállították Acqua (Marcia)Pia néven.


romaikor_kep




Aqua Marcia


A 91 km hosszú aquaeductus i. e. 146-ban épült, és a szabin hegyek forrásainak vizét vezette a városba.

A terepszint különbségeinek kiegyenlítésére helyenként 15 m magasságot is elérő, faragott kövekből épült pillérek 5,50 m széles közeit ék alakú kövekből boltozott, félkörös ívek hidalják át.

Ezek fölött húzódik a kőtömbökből falazott; vízzáró habarccsal bélelt, vályú alakú vízvezető csatorna.
Az Aqua Marcia teremti meg a római vízvezetékek végleges típusát, amely a későbbiekben csak kevéssé módosul.




Technikai adatok:


Névadása: Quintus Marcius

Építési éve: Kr.e. 144 - 140

Hossza (km): 91,424

Magassága a forrásnál (m): 318

Magassága Rómában (m): 59

Teljes lejtése (m): 259

Kapacitás (m3/nap): 187 600

Célállomás: Quirinalis (északkeleti vége)