logo

XIX September AD

Sextus Iulius Frontinus feljegyzései Róma város vízvezetékeiről (I)

(Szerk. megj.: A (........) jelzés a latin szöveg hiányára utal)


Minthogy minden, az uralkodótól származó megbízatás különösebb gondot kíván; és engem egyrészt a természetes aggodalom, másrészt a serény igézet a rám bízott ügynek nem csupán figyelemre méltatására, hanem egyszersmind megszeretésére is ösztökél: és inert most felséges Nerva, a köztársaságnak épp oly gondos, mint szeretetteljes császára a vizeknek a város használata, egészsége és biztonságát célzó gondozását bízta reám, melyet köztársaságunknak mindenkor legkiválóbb férfijai kezeltek: legelsőnek és legfőbbnek tartom - úgy, amint már egyéb hivatalaimban is tettem, - ismerni azt, amit magamra vállaltam.

Nem hiszem ugyanis, hogy bármely cselekedetnek ennél biztosabb alapja lehetne, vagy hogy lehetne másként megítélni azt, hogy mit kell megtenni és mit elkerülni: és hogy volna még a csak valamilyen férfira is más annyira dísztelen, mint ha a rábízott feladatot a segítők tanítása után csinálja (aminek mindannyiszor be kell következnie, valahányszor a tudatlanság jutott a vezetőhelyre és megismerte a segítők hasznavehetőségét,) akik bár nélkülözhetetlenek, de mégis csak a segélésre vannak rendeltetve, mint a cselekvőnek mintegy keze és műszere.

Ezért mindazt, amit mint az ügy egyeteméhez tartozót, összeszedhettem, sok hivatalomban megőrzött szokásom szerint rendbe szedve és mintegy testbe öntve ezen jegyzetembe összegyűjtöttem, amelyet a kezelés külső alakjának tekinthetnék.
Más könyvekben, melyeket kísérletezések és tapasztalat után szerkesztettem, az utódaim dolga van tárgyalva: ezen jegyzetem hasznossága talán az utódnak is szolgálni fog, de minthogy hivataloskodásom kezdetén íratott, legfőként saját magamnak fog útbaigazításul és szabályul szolgálni.

Ám, hogy úgy ne tűnjék fel, hogy bármit is, ami az egész dolog megértéséhez tartozik elmellőztem, első helyre a nevét teszem azon vizeknek, melyek Róma városába befolynak: akkor azt, hogy mindenik ezek közül ki által, kiknek konzulsága alatt és a város alapításának hányadik évében vezettetett be: azután, hogy mely helyektől, illetve hányadik mérföldtől kezdődik, meddig földalatti folyású, meddig alépítményű és meddig boltozatos művű, - azután mindeniknek a magasságát és méreteinek arányát és méreteinek számítását és abból a szolgáltatást: mennyit ad a vizek mindegyike a maga mérete szerint a városon kívül, mennyit a városon belül minden egyes tájéknak; hány nyilvános és hány magán víztartó van és ezekből mennyi adatik a közműveknek, mennyi a fürdőknek (így nevezik ugyanis a műveltebbek,) mennyi a tavaknak a császár számlájára és a fejedelem engedélyével a magánosok használatára; - mi a joga azok megoltalmazásának és törvény, senatus határozatok és a fejedelmek parancsai által kiszabott milyen büntetések erősítik ezt meg.

A város alapításától 441 éven át meg voltak elégedve a rómaiak azon vizek használatával, melyet vagy a Tiberisből, vagy kutakból, vagy forrásokból merítettek. A források emléke szentségükkel máig fennmaradt és tiszteltetik: ugyanis - mint C. Ammaranius Apollinaris említi, - az a hit róluk, hogy a beteg testet meggyógyítják.

Most azonban a városba befolynak a következő vizek: az Appia, a régi Anio, a Marcia, a Tepula, a Julia, a Virgo, az Alsietina, melyet Augustának is hívnak, a Claudia és az új Anio.

M. Valerius Maximus és P. Decius Mus konzulsága idejében a samniumi háború kezdete után a 31. évben az Appia víz vezettetett be a városba Appius Claudius Crassus censor által, akinek azután Caecus volt a mellékneve, ki az Appia utat is csináltatta a capuai kaputól Capua városáig.

Tiszttársa volt neki C. Plautius, akinek ezen víz ereinek felkutatásáért a Venox melléknevet adták. De mert ő egy év és hat hónapon belül - rászedetve tiszttársa által, mintha az is ugyanazt akarná tenni, - lemondott a cenzorságról: a víz neve csak az Appius megtisztelésére szolgál, aki mint mondják sok hátramaradásból húzta ki a cenzúrát, míg az utat is, meg ezen vízvezetéket is megcsinálta.

Kezdődik az Appia a Lucullus-féle birtokon a praenestei úton a VII. és VIII. mérföld között balra térve 780 lépésre. Vezetéke a forrástól Salinae-ig, mely hely a Trigemina kapunál van 11.190 lépés; a föld alatt 11.130 lépés, a föld felett alépítmény és boltozással, a Capena kapu közelében 60 lépés.

Hozzácsatlakozik a Spes Vetusnál a Torquatus-féle kertek határán az Augusta egyik ága, melyet Augustus kiegészítőül adott hozzája s mely így felelt meg a ráruházott Ikrek névnek. Ennek a praenestei úton a 6. mérföldnél balra térve 980 lépésre van a forrása a Collatia út közelében, vezetéke egészen a Gemellákig (Ikrek) földalatti és 6380 lépést tesz ki.

Az Appia szétosztása a Publicius domb alatt a Trigemina kapunál kezdődik, mely helyet Salinaenek neveznek.

Negyven évvel azután, hogy az Appia bevezettetett, a város alapításától számítva a 481. évben Man. Curius Dentatus, aki a censori hivatalt L. Papirius Cursorral viselte együtt, a most réginek nevezett Anio vizének a Pyrrhustól elvett zsákmányok árából a városba bevezetését indítványozta, Spurius Carvilius és L. Papirius konzulsága idejében.
Két év mulya azután tárgyaltak a senatusban ezen vízi mű létesítéséről; a sürgető praetor szavára számosan gyűltek össze. Akkor a senatus határozatából kettős bizottságot választottak a víz bevezetésére: Curiust, aki azt indítványozta és Fulvius Flaccust. Curius öt napon belül, hogy a bizottság tagjául választatott, meghalt, így a bevezetés dicsősége Fulviust illette.

A régi Anio 20 mérfölddel Tiburon felül kezdődik a Reatina kapun kívül, ahol egy részét a tiburiak használatára adja.

Vezetéke úgy megközelítő becslés szerint 43.000 lépés, ebből földalatti csatorna 42.779 lépés, földfeletti töltés 221 lépés.

Százhuszonhét év mulya, vagyis a város alapításától a 608-ik évben Sergius Sulpicius Galba és L. Aurelius Cotta konzulságának idejében, mivel az Appia és az Anio vezetékei a régiség miatt megrongálódva egyesek rossz akaratából is elvágattak, a senatus Marciusra bízta, aki akkor a polgárok és idegenek között jogszolgáltató praetor volt, ezen vezetékek helyreállításának és megoltalmazásának tisztét.
És mert a város megnövekedése miatt előreláthatólag nagyobb vízfogyasztásra volt kilátás, meghagyta neki a senatus, hogy amiket lehet, más vizeket is igyekezzék bővebb vezetékeken a városba behozni. Ő vezette be csatornákban és földfeletti művön a Capitoliumba azt a vizet, amelynek szerzője után Marcia a neve.
Olvassuk Fenestellánál, hogy Marciusnak ezen munkára 84 sestertium volt megszavazva és mert a munka befejezéséhez ideje nem volt elég, praetorságát a következő évre meghosszabbították.

Beszélik, hogy ugyanazon időben a decemvirek egyéb okokból beletekintvén a Sibilla könyvekbe, azt találták, hogy nem a Marciát, hanem az Aniot kell a Capitoliumba bevezetni (ugyanis erről határozottabban állítják) és hogy erről a dologról a senatusban Appius Claudius és Qu. Caecilius konzulsága idejében L. Lepidus által szóvá téve tárgyaltak, és három év mulya ugyanaz L. Lentulus által újból tárgyaltatott C. Laelius és Qu. Servilius konzulsága alatt, de mind a két időben a Marcius Rex iránti hála győzött és így vezettetett be a Capitoliumba ez a víz.

A Marcia a Valeria úton a 36-ik mérföldkőnél kezdődik, a Róma várostól jövőnek jobb kéz felé térve 3000 lépésre, a sublaceumi úton pedig (mely Neró császár alatt köveztetett ki először) a 36-ik mérföldkőnél bal felé 200 lépésen belül boltíveken és feltöltésen mindjárt az erősen zöldszínű tó mellett megy el.
Vezetékének hosszúsága a kezdettől a városig 61.710 és fél lépés, földalatti vezetéken 54.247 és féllépésnyire, földfeletti művön 7463 lépésnyire, abból távolabb a várostól több helyen a völgyeken át boltíves 463 lépés hosszban, közelebb a városhoz a 7-ik mérföldkőtől alépítményű 528 lépésre, a többi részen boltíves 6472 lépés hosszban.

Cn. Servilius Caepio és L. Cassius Longinus - akit Ravel-lának neveztek, - cenzorok a város alapítása után a 627. évben M. Plautius Hyppsaeus és Fulvius Flaccus konzulsága idejében a Tepulának nevezett vizet vezették Rómába és a Capitoliumba a Lucullus-féle birtokról, melyet némelyek Tusculanumnak tartanak.

A Tepula a Latina úton a 10. mérföldnél kezdődik a Róma felől jövőnek jobb kéz felé 2000 lépésre és onnan saját medrében vezettetett be a városba.

Később M. Agrippa az első konzulátus után aedilis, II. Augustus Caesar imperator és Lucius Volcatius konzulsága alatt a város alapítása után a 719. évben a Latina úton a várostól a 12. mérföldnél Róma felől jőve jobb kézre 2000 lépésre egy másik víznek a tömegét gyűjtötte össze és a Tepula medrét elfoglalta. Az összegyűjtött vizet a felfedezőjéről Iuliának nevezték; mégis úgy, hogy vízszolgáltatásuk megkülönböztetése mellett megmaradjon a Tepula elnevezés is.

A Iulia vezetéke 15.426 lépés hosszú; t. i. a földfeletti vezetéke 7000 lépés, ebből a városhoz legközelebbi helyeken a 7. mérföldtől 528 lépés alépítményen és a többi 6472 lépés boltíves művön.
A Julia forrása mellett folyik a Crabrának nevezett víz. Ezen vizet Agrippa mellőzte, vagy azért, mert nem találta jónak, vagy pedig mert a Tusculani birtokosok számára akarta meghagyni mert ez az a víz, melyet azon vidék minden nyaralói felváltva naponkint bizonyos mérték szerint elosztva kapnak.
De a mi csatorna felügyelőink nem ilyen mértéktartással, legnagyobb részét mindig a Julia kiegészítésére fordították, nem azért, hogy azt megnöveljék, hisz bőséggel lehetett belőle meríteni, hanem saját hasznukért.
Kikapcsoltatott tehát a Crabra és a császár parancsára visszaadatott a Tusculumiaknak, akik talán most nem minden csodálkozás nélkül veszik, nem tudván micsoda oknak köszönik szokatlan bőségét.
A Iulia pedig a kikapcsolás után mellyel megkisebbíttetett, megtartja a kellő mértékét még nagyobb szárazság alkalmával is.

Ugyanazon évben Agrippa helyreállította az Appia, Anio és Marciának csaknem pusztulásnak indult vezetékeit és különös gondossággal több kieresztővel látta el a várost. Ugyanő, miután harmadízben volt már conzul C. Sentius és Q. Lucretius konzulsága idejében 13 évvel azután, hogy a Juliát bevezette, a Lucullus-féle birtokon összegyűjtött Virgot is bevezette Rómába: a nap amelyen a víz először jelent meg a városban, június 10-ike volt.

Virgonak nevezték, mert a vizet kereső katonáknak egy szűzi leányka mutatott néhány eret, melyet követve azok akik ástak, roppant mennyiségű vizet találtak. A forrás fölé épített kis épületen a festmény ezen eredetet ábrázolja.
Tehát a Collatia uton a 8-ik mérföldnél mocsaras helyeken kezdődik, a források összetartása végett kőépülettel körülfogva, s több más forrással segítve 14105 lépés hosszúságban jön, ebből földalatti vezetéken 12865 lépésre; a föld felett 1240 lépésre. Ebből a vezetéknek több helyen alátöltésével 540, ívezett művön 700 lépésre. Mellékágainak földalatti vezetékei 1405 tépést tesznek ki.

Hogy micsoda gondolat indította Augusztust a kiválóan gondos uralkodót az Alsietina víz bevezetésére, melyet Augustának is hivnak, nem látom be eléggé, mert semmi kelleme nincs, de még csak nem is egészséges és nem válik a nép hasznára, ha csak talán azért nem vezette ezt be saját munkájával, hogy a midőn Naumachiának építése kezdetét vette, az egészségesebb vizekből ne vonjon el semmit és a mi a Naumachiának felesleges volt, azt az alacsonyabb fekvésű kertek számára és magánosok használatára öntözés céljaira engedte át. Szokás azonban belőle a Tiberisen túli vidéken, valahányszor a hidakat javítják és az innenső partról a vizek át nem mennek, szükségből a nyilvános ugró kutak kisegélésére adni.

Az alsiumi tóból veszi kezdetét a Claudia úton a 14. mértföldnél 6500 lépésnyire jobbra térve. Vezetéke 22172 lépés hosszú; boltíveken megy 358 lépésnyire. Ugyancsak Augustus a Marcia kiegészítésére, amikor a szárazság miatt segítségre szorul, más ugyanolyan jóságú vizet vezetett földalatti vezetéken a Marcia vezetékéig, melyet felfedezője után Augustának neveztek. A Marcia forrásán túl kezdődik és vezetéke míg a Marcia vezetékéhez nem csatlakozik 800 lépés.

Ezek után C. Caesar, aki tiberiusnak volt az utódja, minthogy a hét vízvezeték sem a nyilvános használatnak, sem a magán igényeknek nem felelt meg, uralkodásának második évében M. Aquilius Julianus, P. Nonius Asprenas konzulok idejében a város alapításától számított 789-ik évben két vezetéket kezdett építeni. A művet Claudius fejezte be igen nagyszerűen és adta át a közhasználatnak Sulla és Titianus konzulok alatt a város alapítása után a 803. évben augusztus elsején. Az egyiknek, mely a Caerulus és Curtius forrásokból vezették, a Claudia nevet adták. Ez jóságra legközelebb áll a Marciához.

A másikat mert ettől fogva két Anio folyt a városba, hogy elnevezésük után könnyebben megkülönböztethetők legyenek, az új Anionak kezdték hívni. A többit valamennyit felülmúlja. Az előbbi Anionak a „régi” melléknevet adták.

A Claudia a sublaceumi úton kezdődik a 38 mértföldnél balra 300 lépésnyire, két igen bő és szép forrásból, a Caerulusból (melyet a hasonlóságáról neveztek el így) és Curtiusból. Felveszi azt a forrást is, melyet Albudinusnak hívnak s mely olyan jó, hogy mikor erre szükség van a Marcia kisegítésére is olyan jól megfelel, hogy hozzákeverése által annak minőségén semmit sem változtat.

Az Augusta forrása, mivel kitűnt, hogy a Marcia önmagának is képes megfelelni, a Claudiába vezették, semmi biztosíték nem maradván a Marciára nézve, hogy így csak a Claudia vizét segítse az Augusta, ha a Marcia vezetéke be nem fogadja.
A Claudia vezetéke 46406 lépés hosszú. Földalatti vezetéke 36230 lépés, földfeletti 10176. Ebből boltívekkel a felsőbb részen több helyen 3076 lépés és a városhoz közel a 7 mérföldkőtől a vezeték aláépítésével 609 lépés és boltívekkel 6491 lépésre.

Az új Anio a Sublaceumi úton a 42 mérföldkőnél saját medrében vétetik ki a folyóból, mely miután kövér talajú művelt földekkel van körülvéve és azonfelül laza partjai vannak, még esők nélkül is iszaposan és zavarosan folyik; azért a vezeték kezdete előtt egy iszapfogó medencét csináltak, hogy ott a folyó és a csatorna között megálljon és meghiggadjon a víz. Még így is zavarosan jön a városba, amikor záporeső van.
Csatlakozik hozzá a Herculaneus patak, mely ugyanazon úton a 38-ik mértföldnél ered a Claudia forrásainak tájékán a folyón és az úton túl. Ez természettől igen szép tiszta, de összevegyülve elveszti tisztaságának kecsét.

Az új Anio vezetéke 58700 lépés. Ebből földalatti csatorna 49300 lépés, földfeletti építményű 9400 lépés és ebből feltöltés, avagy boltíves építmény a felsőbb részen több helyen 2300 lépés s közelebb a városhoz a 7-ik mértföldtől a csatorna alépítményű 609, boltíves művű 6491 lépés hosszban. Ezek a legmagasabb ívek, melyek némely helyen 109 láb magasra vannak emelve.

A vizeknek ilyen és oly sokaknak hasznos építményével összehasonlíthatod-e a haszontalan piramisokat vagy egyéb a görögöknek bár nagy hírű de értéktelen műveit?
Célszerűnek láttam minden egyes vezeték csatornáinak hosszúságát az építmény mineműsége szerint is csoportosítani, mert ezen hivatal legnagyobb részét azok fenntartása képezvén az elöljárónak tudnia kell, melyek igényelnek nagyobb költségeket. Ugyanis ami gondosságunknak nem volt elég, hogy mindent megtekintettünk, hanem elkészítettük a vezetékeknek ábráit, amelyekről látható, hol vitetnek át völgyeken és mennyin, hol folyókon, hol kíván a hegyek oldalaira épített csatorna felügyelete és megoltalmazása nagyobb és szorgosabb gondot: ebből az a haszon, hogy a dolgot rögtön mintegy a szemünk előtt láthatjuk es megbírálhatjuk, mintha csak mellette állanánk.

Mind e vizek különböző eséssel jönnek a városba s ezért némelyek magasabb helyekre folynak, míg mások a kimagaslóbb helyekre felemelkedni nem tudnak: mert a dombok is, ha vannak, a gyakori tűzesetek miatt felnőttek az omladékból.
Azonban öt víznek a magassága a város minden részéhez fölér: de ezek közül is egyik nagyobb, másik kisebb nyomással. Legmagasabb az új Anio, hozzá legközelebb áll a Claudia, a harmadik hely a Juliáé, a negyedik a Tepula, azután a Marcia, amely a kezdeténél a Claudia magasságával egyenlő.

Ám a régiek kisebb eséssel (directura) csináltak vezetéket részint mert a szintezés művészete még nem volt oly finoman kifejlesztve, részint mert a vezetékeket szándékosan a föld alá süllyesztették, hogy az ellenség által könnyen elfoglalhatók ne legyenek, minthogy addig sűrűn viseltek háborúkat az itáliaiak ellen. Most már mégis némely helyeken, ahol a vezetékek avultságuk miatt szét romlottak a völgyek a földalatti körülvezetés mellőzésével a rövidség okáért, alépítmények és fővezetékkel köttetnek át.

Az esés szerinti hatodik hely a régi Anio-é, mely hasonlóképen megfelelne a város magasabb helyeinek is, ha ahol a völgyek és az alantas vidékek viszonyai úgy kívánják, alépítményekkel és boltívekkel felemeltetnék. Ennek esését követi a Virgo, azután az Appia, melyek minthogy a városhoz tartozó szántóföldről vezettetnek, nem tudtak olyan magasra emelkedni. Valamennyinél kisebb esésű az Alsietina, mely a Tiberisen túli tájékot és a legmagasabb fekvésű helyeket szolgálja.

Ezek közül hat a Latina úton a hetedik mértföldön innen befödött medencékből indul ki, ahol a vezeték folyása mintegy megpihenve, hordalékát (iszapját) lerakja. Mérésük is ott kezdődik az ugyanott elhelyezett mérőkkel. Egy és ugyanaz azonban közöttük a Julia, Marcia és Tepula (mely közbeeső amint fentebb már kimutattuk a Julia medrébe folyt, most ugyanazon Juliának iszapfogójából veszi kezdetét és saját csatornában és saját neve alatt folyik.)
E három víz az iszapfogó tavakból egy és ugyanazon ívekhez fut; legfelső közöttük a Julia, alatta a Tepula s azután a Marcia vezetéke, melyek a Viminális domb magasságában egész a Viminális kapuig jönnek le: ott ismét előtűnnek. Előbb azonban a Juliának egy része a Spes vetusnál kivétetvén a Caelius hegy víztartóiba folyik.

A Marcia pedig egy részével a Pollantius kertek mögött a Herculaneus-nak nevezett patakban folyik át a Caeliuson. Az ő vezetéke minthogy alacsonyabb a hegy szükségleteinek mit sem szolgálva a Capuai kapu felett végződik.
Az új Anio és a Claudia az iszapfogóktól magasabb ívezetekre mennek úgy, hogy a felsőbb az Anio. Ezek ívezetei a Palantius kertek mögött végződnek és onnan a város használatára csöveken vezettetnek szét; azonban a Claudia egy része előbb a Neró-féle ívezeteken át a Spes vetushoz vezettetik.

Ezek átvezetve a Caelius hegyen az isteni Claudius temploma mellett érnek véget. Víztömegük, mellyel bírnak, részben a hegy környékére, részben a Palatinusra és Aventinusra és a Tiberisen túli tájékra osztatik széjjel.